JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
Saját hangon2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

Rendkívüli érdeklődés kísérte Baló István "A madár röpte" című mesterkurzusát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén, november 28-án

Baló Istvánt a '70-es évek vége felé ismertem meg a legendás Kassák Klubban. Ő is annak a generációnak a tagja, akik Szabados György köréhez tartoztak. Binder Károly, Dresch Misi, Grencsó István, Benkő Róbert, Geröly Tamás, Friedrich Károly és persze Baló István is (és még sokan mások), hogy csak néhány nevet említsek. Felejthetetlen koncerteket hallgathattunk az akkoriban szárnyait bontogató, de már progresszív jazzt játszó társaságtól. Éjszakába nyúló lemezhallgatásokban vehettem részt többek között vele is Szigeti Péternél, Regős Istvánéknál. Baló Pista azóta szépen ívelő zenész karriert futott be, talán nincs is olyan neves hazai jazz muzsikus, akivel ne játszott volna eddigi pályája során és köztiszteletben álló dob tanárrá vált. Ezért is előzte meg rendkívüli várakozás a mesterkurzusát.

sam-1832.JPG


A Jazz Tanszék 114-es terme zsúfolásig megtelt a 1/2 10-es kezdésre. De annyira, hogy sokaknak csak állóhely jutott. A tanár úr felállította a speciális Dubán szerelését (aminek később elmondta a történetét is) és megkezdte a közel négy órás előadását, amit a hallgatósága egyhuzamban, feszült figyelemmel hallgatott végig. A közönség főleg ifjú dobszakos diákokból állt, de voltak más szakokról is, és ami kiváltképpen jó érzés volt, a tanári karból és a pályatársak közül megjelent Binder Károly, Friedrich Károly Bacsó Kristóf, Csuhaj Barna Tibor, Benkó Ákos és még sokan mások is, akiket nem láthattam a tömegben.


sam-1830.JPG


Binder Károly nyitotta meg pár kedves szóval a kurzust. Örömmel mondta el, hogy ennyi hallgatója még nem volt egyetlen kurzusnak sem eddig. Köszöntötte a hallgatóságot és Baló Istvánt, akivel sok régi kedves közös élmény köti össze.


sam-1831.JPG


Baló Pista azzal kezdte az előadását, miután üdvözölte ő is a szép számban megjelenteket, hogy két dologról kell szólnia az előadásában. A zeneművész két, de elválaszthatatlan oldaláról: az emberi és a másik a művészi oldaláról. Két idézettel kezdte Simonyi Imre költőtől és Popper Pétertől, akik a szabadságra és a bátorságra biztattak. Majd Pilinszky Jánostól idézte a kurzus címadó sorát: ".... .a madár szárnycsapása szakaszos, de röpte azért egyenletes és nem is a szárnycsapás a lényeges, hanem a röpte előre...." Ezzel arra utalt, hogy nem a leütött hangok száma a fontos, hanem annak az íve. Mert mit ér a madár szárnycsapkodása, ha csak ül a fán, és egyhelyben marad. Utalt itt arra, hogy John Coltrane "Live in Birdland" című lemeze számára meghatározó élményt jelentett, amiből olyan hit és energia sugárzott, még a lemez hangján keresztül is. (Hát mégha élőben hallhatta volna őt annak idején…) Arra biztatta a hallgatóságot, hogy döntéseiben a szeretet a lelkiismeret, az emberség vezérelje. Két régi, sajnos már nem élő mesterére utalt, akiktől az előbbiekből sokat tanulhatott:  Regős István és Szabados György. Beszélt a gyakorlási metódusáról és azt emelte ki, hogy az időt ne sajnálják rá, és ne adják fel soha (ha nem sikerülne mindjárt egy gyakorlat, majd megy legközelebb.) Ha lehet, ne kössenek kompromisszumot önmagukkal, és csak a személyiségüknek megfelelő úton járjanak. Még sok jó tanáccsal szolgált. Mesélte még, volt úgy, hogy Jack DeJohnette dobolását hallgatva egy hónapig, úgy szeretett volna dobolni, mint ő. De egy idő után rá kellett jönnie, hogy a saját bőréből nem bújhat ki senki. Viszont mindenkitől lehet tanulni, még a diákjaitól is tanul nap, mint nap. Ő úgy tartja, hogy a tehetséget Istentől kapta és ő elkövetett mindent, hogy azt kibontakoztassa, és ha azt igaznak érzi, akkor nem az a fontos, hogy a közönségnek tetsszen, hanem az, hogy önmaga hitelesnek érezze, amit előad. Még sok-sok okos dolgot elmondott a hallgatóknak, aminek a lényege, hogy nem az a fontos, hogy a madár a szárnyával hányat csap, hanem, hogy szárnyaljon, íve legyen! Végül Feldmár Andrástól idézett : "Nekem tehát nem arra kell a hatalom, hogy más emberek felett legyen hatalmam, hanem arra kell hatalom, hogy ne kelljen olyan dolgokat csinálni, amit én nem akarok, és azt csinálhassak, amit akarok." Tehát úgy éljen az ember, hogy a saját határait úgy élje meg, hogy más határait ne hágja át.


sam-1827.JPG


Nagy taps után Baló István itt rátért előadása technikai részére és leült a Dubán szerelés mögé. Azt mondta, hogy most megpróbálja a korábban elhangzottakat eljátszani, ami vagy sikerül, vagy nem. (Kis derültséget keltve). Sorjáztak a fogások, a példák arra, hogy kevesebb ütéssel is lehet bonyolultabb és dallamosabb a dobolás. Esett szó a gyakorlási metodikákról, a dobszerelés hangolásáról. A magyar nyelv szerencsés voltáról, amivel a különböző képletek számolását segíti. A dobos helyzetéről, tartásáról, súlypont elhelyezkedéséről a dob mellett. A bemutatókon a negyedes, nyolcados, tizenhatodos játékmódokról, azok variációiról a kíséretekben, szólókban. A gyakorlásnál a lassúval kigyakorolni, majd mikor már megy akkor áttérni a gyorsra. Sok kérdés is elhangzott, amit példákkal illusztrálva kaptak választ a hallgatók. Elvin Jones poliritmikájától kezdve az asszimetrikus ritmusképletek összeállításának számolásáig még sok mindenről. A hallgatókat bevonva tapssal, a ritmus eltolt hangsúlyairól, a szólókban elhangzó "mondatokról" és így tovább, közel négy órán keresztül.


sam-1829.JPG


A kimerítő előadás után Binder Károly megköszönte Baló István izgalmas, tanulságos előadását, a közönség aktív részvételét és figyelmét a kurzuson. Hosszan tartó tapsvihar ismerte el a tanár úr mesterkurzusát, amiben nem csak egy kitűnő művészt, de egy példamutató EMBERt is megismerhettek.

Vissza a hírekhez