ALL THAT JAZZ - ZONGORISTA SIRATÓ II.

Úgy látszik a „Zongoristasirató”-t nem tudom abbahagyni, erről gondoskodik a sors. Pár nappal ezelőtt, 2013. május 29-én szélütés vitte el Mulgrew Miller-t. Augusztusban lett volna 58 éves.

Azok közé a nagyszerű jazz-zongoristák közé tartozott, akik az álomkategória alatti övezetbe sorolhatók. Mint Tommy Flanagan, Hank Jones, Kenny Barron, Kenny Drew, Wynton Kelly, Billy Taylor, Walter Norris, John Lewis, Phineas Newborn Jr., Junior Mance, Roger Kellaway, George Cables, Bobby Timmons, Red Garland. A sort még folytathatnánk, a felsorolás nem teljes.

Ezek a muzsikusok folyvást ostromolták a csúcsokat, de a felhők fölé, mondjuk egy Bill Evans, vagy Oscar Peterson magasságába már nem jutottak el.

Mulgrew Miller stílusát tekintve valahol Oscar Peterson és McCoy Tyner között helyezkedett el, a „straight ahead” pianisták krémjéhez tartozott.  A „Jazz Messengers”-ben eltöltött évei hozták meg neki az ismertséget, de kellett a távozás ahhoz, hogy profilírozhassa magát. Triója Derrick Hodge bőgőssel és Karriem Riggins dobossal ennek a formációnak a legjobbjai közé emelkedett. Persze játszott más formációkban is Tony Williams, Benny Golson, Kenny Garrett, Freddie Hubbard, Woody Shaw, Russell Malone,  John Scofield, Joe Lovano, Ron Carter és mások társaságában. (Tavaly novemberben épp a veterán bőgős triójával lépett fel Szegeden.) Sőt, még a Mercer Ellington-féle Duke Ellington Orchestra-ban is.

Legsikeresebb vállalkozásának én a Kenny Barron-nal létrehozott duóját tartom. Ez a két zongorista olyan nagyszerűen egészítette ki egymást, mintha egy agy irányította volna a négy kezet. A kilencvenes évektől egészen 2012-ig végigjárták ezzel a produkcióval az egész világot. Az 1996-os berni jazzfesztivál fénypontja az ő fellépésük volt. De jártak Vienne-ban is, érdemes belenézni egy itteni felvételükbe, búcsúzásként.

http://youtu.be/IYg9ANrwVaY