Sztraka Ferenc jelenti a dorogi Költészet Napjáról, ahol vérbő jazz szólt
A múltkori BJC koncert után, a világításon évődve viccelődtem, hogy a dorogi szénbányában jobbak a fények. No, pénteken (április 12.) teljesen véletlenül tényleg elvetődtem Dorogra, ahol a száraz, hivatalos hangzású József Attila Művelődési Házban (közkeletű dorogi szlengben “Muki”-ban) nem kifejezetten száraz, hanem, zamatos jazz szólt.
Most már kezdem pedzegetni, hogy Bördlend (Birdland, New York) ide, meg Vilidzs Vengárd (Village Vanguard) és Kék Kotta oda, bármennyire is szívóskodnak a derék vízen túli újvilágiak, a jazzvilág igazi központja – Dorog.
Persze, a koncerten voltak fenntartásaim, ugyanis többször emlegettek valami dzsemet, de valójában lekvár helyett hiánypótló pogácsát és ásványvizet készítettek az asztalokra. A zenekar nem nélkülözte a családi tradíciókat, de ez egyáltalán nem vált a zene rovására. Elképzeltem, hogy szólt volna a bebop, ha a Lattmann és a Fekete Családokban apák és fiúk mindannyian kontrafagottisták lettek volna, de szerencsére más hangszert választott mindenki.
Fekete Pisti trombitált és énekelt, Fekete “Jammal” János dobolt és beatboxolt, Lattmann Kristóf zongorázott, a ma esti zenekarvezető, Lattmann Béla pedig a sziklaszilárd basszust játszotta. Úgy látszik, rajtam kívül más érdeklődését is felkeltette a lekváros süti, meg a derelye ínycsiklandozó világa, mert amikor a dzsem szó tényleg elhangzott, az egyik asztaltól felállva, Schreck Feri is csatlakozott az örömzenéhez.
Nem mondtam még, hogy a koncert kisméretű hátsó fele - apropója egy kiállítás volt, a Költészet Napja alkalmából. További furcsaság, hogy a Költészet Napja megnevezés ellenére nem kellett belépőjegyet költészkedni. Szerencsére, amíg mi ott voltunk, egy fűzfapoéta sem bukkant fel hallótávolságon belül, viszont láttunk egy tényleg szép kiállítást, amely versekhez kapcsolódott, Ölveczky Gábor követte el. Ezután jött a jam session. A közönség nem kifejezetten tinikből állt, ettől függetlenül jó volt látni, ahogy mindenkit elsodort a muzsika.
Volt egy hangulatos, ízes, laza koncert, jó volt ott lenni és meghallgatni, ebben a vérzivataros világban.
