Jazz a Palotában - Ünnepi (igazi) örömzene délutántól késő estig a magyar államalapítás évfordulóján, augusztus 20-án a Művészetek Palotájában
A Művészetek Palotája, hagyományainak megfelelően, immáron tizedik alkalommal rendezte meg örömzenés jazz programját. 17 órától három helyszínen pörgött a vérbeli jazz, a franciás gypsy swing és a talpalávaló swinges big band zene. A házon belül, a Zászlótérben Gáspár Károly Triója játszott tehetséges ifjú szólistákkal. Az Üvegteremben az Egri János Trió szolgáltatta az alapot a változó szólisták tüzes játékához. Az eredetileg a ház elé, szabadtérire tervezett koncerteket, a bizonytalan időjárásra tekintettel, a Fesztivál Színházban tartották. Így Micheller Myrtill Swinguistiqe együttese jobb akusztikai körülmények között szórakoztathatta az érdeklődőket. Húsz órától pedig Szalóky Béla vezetésével a Készenléti Rendőrség Police Big Bandje a tűzijátékig és utána is játszotta a nagyszerű hangszerelésű világslágereit, a lelkes hallgatóság örömére.
A rendezés választás elé állította az érdeklődőket a 17 órai egyszerre kezdéssel, a három helyszínen. Szalóky Béla a rendezvény művészeti vezetője, házigazdája nyitotta meg egyenként a koncerteket. Beszélt a Művészetek Palotájával egy idős, tizedik jubileumát ünneplő "Jazz a Palotában" sorozatról. Az egyszerre kezdés arra ad módot, hogy a ház minden pontján szóljon a vérpezsdítő jazz! Arra biztatta a kedves közönséget, hogy járják be az intézmény valamennyi terét és élvezzék a muzsikát! Elmondta, hogy az est folyamán kiket hallhat a nagy számú közönség és jó szórakozást kívánt mindannyiunknak.
A kezdésre megtelt Üvegteremben, az Egri János Trióhoz (Egri János - bőgő, Szakcsi Lakatos Róbert - akusztikus zongora, Pecek Lakatos András - dob) Pecze Balázs trombitán, Molnár Sándor tenorszaxofonon, Szoszó Lakatos Sándor altszaxofonon csatlakozott. Vérbő west coast és bebop muzsikát produkáltak fergeteges szólókkal, a standard-ekből álló programjuk során. Bolla Gábor kitűnő tenorszaxofonost is a sorok között láttam, de amíg ott voltam nem csatlakozott az együtteshez.
A házigazda tanácsát megfogadva a következő helyszínre, a Zászlótérbe mentem. A Gáspár Károly Trióhoz (Gáspár Károly - elektromos zongora, Orbán György – bőgő, Gyárfás Attila - dob) Komjáti Áron gitáron csatlakozott. Az első részben modern mainstream muzsikát játszottak, csupa örökzöld jazz szerzeményekből. A Zászlótér kifogásolható akusztikáját olyan fergeteges előadással ellensúlyozta a négy remek muzsikus, hogy teljesen magukkal ragadták a közönségüket. A kicsit túl hangosított elektromos billenytűk időnkénti fémes hangja sem tudta a zongorista Gáspár Károly kedvét szegni, mert szárnyalt a nagyszerű ritmus tandem ösztönzésétől. A kiadott előzetesben még a nemrég tragikus körülmények között elhunyt Mohay András ült volna a doboknál. Gyárfás Attila kirobbanó játékával méltó módon került az emlékezetesen nagyszerű zenész örökébe. Orbán György stabil basszus alapjával és virtuóz szólóival is lenyűgözte a hallgatóságot. Komjáti Áron gitár játéka is hozzájárult a biztos ritmus alaphoz, remek szólóival tette teljessé a quartet játékát. Egy órai sziporkázó játék után szünetet tartottak.
Ezt kihasználva a zsúfolásig megtelt Fesztivál Színházba mentem, de csak az erkélyen volt már néhány üres szék. A Myrtill és a Swinguistique programjának első részében Myrtill kísérő együttese, Pintér Tibor és Pintér László gitár, Sárkány Sándor bőgő, valamint Gálfi Attila dobon játszott, a hozzájuk csatlakozott Maros Zoltán harmonika művésszel. Hangulatos franciás gypsy swinget játszottak. Később Myrtill is csatlakozott hozzájuk és kellemes sanzonokkal, lágy melódiákkal bűvölte el a rajongó közönséget. Esetükben is szerencsésebb volt a színház terem kitűnő akusztikai körülményei között hallgatni a színvonalas, jól meghangszerelt, könnyed előadásukat, amit a közönség kitörő tapssal fogadott.
Visszatérve a Zászlótérbe, a Gáspár Trió kiegészülve Komjáti Áronnal (gitár), Pecze Balázzsal (trombita) és Szoszó Lakatos Sándorral (altszaxofon) játszott. Ez a hat fiú vérbő játékkal ragadta magával hallgatóságát. Ballada játéktól, amiben Szoszó érzékeny játéka és soundja (engem a szép emlékű Ablakos Lakatos Dezsőre emlékeztetett) volt elragadó, a fergeteges up tempójú számig, amiben Pecze Balázs fényes trombita hangja a magasakat is biztonsággal uralva fújta, de kitűnő szólókat hallhattunk minden játékostól. Bár szívesen hallgattuk volna őket tovább is, nyolc órakor nagy tapsok közepette véget ért a műsoruk.
A színház teremben a Police Big Band kezdte el a műsorát. A tradicionális szentek bevonulásától a legmodernebb hangszerelésig hangulatos egy órát játszottak Szalóky Béla vezetésével és trombita-, valamint harsonaszólóival. Szólóikkal kiemelkedtek még Pataj György zongorán, Zsemlye Sándor altszaxofonon, Zana Zoltán tenorszaxofonon és ifjú Fekete István (a kitűnő, népszerű trombitás fia) gitáron, de ő még ének tudását is bemutatta az "It Had to Be You" című dalban. Kilenc előtt befejezték a programjukat egy Buddy Rich szignállal, hogy az érdeklődők elérjék a tűzijátékot. De Szalóky Béla a tűzijáték után is visszavárta a közönséget, további szórakoztató, vérpezsdítő muzsikákra.
A Művészetek Palotája ezzel a tizedik, jubileumi rendezvényével is (a nagy látogatottság alapján) kivívta az elégedett hallgatóság elismerését. Reméljük, jövőre is találkozhatunk a magyar államalapítás és a jazz ünnepén!
