Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós a Bem rakparton

A magyar kultúra napja (január22.) alkalmából a Budavári Művelési Ház színpadán Szakcsi Lakatos Béla és Lukács Miklós muzsikált együtt.

Szakcsi Lakatos Béla (zongora) és Lukács Mikós (cimbalom) a magyar jazzélet meghatározó személyiségei külön is, kettejük zenei találkozása azonban egészen unikális és rendkívül különleges zenei élmény. Amit ketten előadtak ezen az estén, csak kevesen tudják bemutatni a zenészek között: ez a fokú egymásra hangoltság, a másik fél gondolataiba való belemerülés, és azok dallamokká transzformálása tényleg csak a legnagyobbaknál működik ennyire természetesen. Beszélgetés szavak nélkül a zene nyelvén, érzésekről, hangulatokról, hol nagy elődöket (mint Bartók) megidézve, hol a hangszer megszólaltatásának szélsőséges módjait kihasználva, de mindig mély gondolatisággal, eredetien és változatosan. A virtuozitást Szakcsinál és Lukácsnál nem kell külön kiemelni, mert magától értetődő dolog.

Az improvizációkat egy könnyed kis beszélgetés szakította meg, Szakcsi interjúvolta Lukácsot, kiderült, hogy a cimbalom létjogosultságát a klasszikus (huszadik századi) zenében elsősorban Stravinsky-nak és Rácz Aladárnak, illetve kettejük barátságának köszönheti. Nagy bejelentést is hallhatott a nagyérdemű: a tíz éve megjelent első duó-lemezüket (Check it out, Igor – na vajon milyen Igor?) hamarosan egy új album követi majd.

A Szakcsi-Lukács duó legalább annyira kortárs klasszikus zene, mint jazz, legalább annyira könnyed, mint ritmikailag komplex és összetett, legalább annyira használja a modern nyelvet, mint a tradicionális, népzenei frázisokat. Egyszerre örömzene és fegyelmezett koncentráció a felek részéről, spirituális kirándulás a léleknek, összetett zenei feladvány az agynak.  Új lemezük az év egyik nagy durranásának ígérkezik!