JazzMa - Hírek - BJO & BM – BJC 2015.01.24. Bővebben: A Budapest Jazz Orchestra és Borbély Mihály koncertje a Budapest Jazz Club-ban, 2015.01.24-én Fényképek & szöveg: Sztraka Ferenc

BJO & BM – BJC 2015.01.24. Bővebben: A Budapest Jazz Orchestra és Borbély Mihály koncertje a Budapest Jazz Club-ban, 2015.01.24-én Fényképek & szöveg: Sztraka Ferenc

2015. január 26., Sztraka Ferenc

Egy “ilyen” esemény után rendre elgondolkodom, vajon én vagyok a szerencsés, hogy rendre olyan koncertekre manifesztálódok a nagy téridőben, amelyek mind fantasztikusak, avagy pedig ilyen világklasszis művészek élnek a környezetünkben? Félre a költői álkérdésekkel, az utóbbi a helyes megállapítás.

Szombat este igazi nagyzenekari hangzás és hangulat volt a jutalma a teltházas közönségnek, akik eljöttek meghallgatni a koncertet. Imádom a big band hangzást. Teljesen más dimenzió, mint egy kisegyüttes, nem is érdemes összehasonlítgatni, mert annyira másképp szól, az erős tengeráramlathoz hasonlóan magával ragad. Telíti a termet, és minden porcikámat. Betölt mindent, mint a Köjál elől menekülő hentes a kalbászba.

Ha “csak” a BJO játszott volna, az is méltán örömünnep a jazzkedvelőknek, de ezen az ihletett estén Borbély Mihály is részt kért – és kapott - a zenecelebrálásból! Szegény Misi, ma este nem csak a gyönyörűen megszólaló hangszereit kellett fújnia, hanem egy hirtelen jött vírusos influenza miatt az orrát is. Ezt az intimitást csak azért merem közhírré tenni, mert a beálláskor rögtön kiderült, hogy eléggé kutyául van, de ez a számára kellemetlen állapot az egész koncert egyetlen hangján és hangulatán sem érződött. A nagyérdemű talán annyit vehetett észre, hogy Misi ezúttal keveset beszélt, inkább átadta a zeneszámok közti konferanszié – modern korunk müezzinjének - státuszát Kollmann Gabinak.

A BJO a szokásos nagy formájában játszott, de tényleg. Sziporkáztak a fúvósok, a ritmusszekció is kitett magáért. Jól nyomta a két ifjonc, a bőgős Bögöthy Ádám és Serei Dániel is, a doboknál. Borbély Misi pedig köztudomásúlag egészen nagy formátumú muzsikus, nagy élmény volt látni és hallani, amint kivirágzik valami csodaszép zenei világ Misi és a BJO mai légyottjából.

Nagyzenekart egy helykorlátokkal küzdő jazzklubba telepíteni, nem egyszerű feladat, rendesen be kell timsózni valamennyi zenészt és hangszert, hogy elférjenek a színpadon. De a BJC-ben tizennyolc embert nem lehet elhelyezni odafönt, ezért, az okosan kialakított és amúgy teljesen elfogadható megoldásként a teljes szaxofonkórus a nézőtérre került – belépőt talán nem kellett perkálniuk.

Fényképész szemmel azt tapasztaltam, hogy ezúttal a pódium Parnasszusáról a nézőtérre száműzött szaxisok jártak jól. Ugyanis ezúttal mentesültek az elátkozott kivetítő projektor által generált, egy neccharisnya és rágcsálórács vadházasságából származtatott vetített hálótól, amely rendre hazavágja az élesebb fényképeket. Szerencsére, Misi is a színpad előtti kis dobogóra kényszerült, így ő is megúszta a behálózást.

Nagyon jó koncert volt. Jó hallani, amikor ilyen sok tehetséges, de mégis külön egyéniség nem csak szót ért egymással, hanem egy nyelvet is beszél. Anyanyelvi szinten.