A lényeg (majdnem) a köpeny alatt maradt! - Wolfgang Puschnig az Opus Jazz Club-ban
"Homegrown" - nem véletlen a quartet névválasztása: a májusban 59 éves Puschnig zenésztársai egyben honfitársai is: Paul Urbanek (zongora), Raphael Preuschl (basszusgitár) és Reinhardt Winkler (dob). Az osztrák szaxofonos-fuvolista járt már Magyarországon: például a MOL Jazz Fesztiválon, 2008-ban. Akkor Jon Sass (tuba) és Jamaaladeen Tacuma (basszusgitár) mellett szintén Winkler dobolt a szépemlékű Közraktár-sátorban. Kíváncsian vártam az újabb (2015-ös) találkozást.
Wolfgang Puschnig (1956 - Klagenfurt) a bécsi Konzervatóriumban végezte tanulmányait, majd (1989-ig) a Vienna Art Orchestra tagja lett. A bevezetőben említett basszista mellett kiemelendő zenész-partnerei voltak: Hans Koller, Carla Bley és Linda Sharrock. 1984 óta közreműködőként, 1988-tól saját neve alatt jelennek meg lemezei. 2004-ben -első zenészként- szülővárosa egyeteme, az "Alpok-Adria Universität" tiszteletbeli doktori címet adományozott
neki. Játékára a "zenei kozmopolitizmus és a helyi tradíció fúzióját" tartják a leginkább jellemzőnek. Nem áll tőle távol a szabad improvizáció sem - sőt!
2015. március 27-én az Opus Jazz Club-ban háromnegyed ház fogadta a zenészeket - részben külföldiekkel, nem túl nagy lelkesedéssel, inkább (csak) udvarias tapsokkal. Az első részben kevés izgalommal, többnyire "szokványosan" játszott standard-ekkel, 70 perc (majdnem) unalommal. Futballhasonlattal élve: "tapogatózó játék folyt" - a színpadon. Azért bíztunk a jobb folytatásban. Először csalódnunk kellett. Ha lehet, még "halványabb" darabok következtek - már-már úgy tűnt: 0-0 marad az eredmény... Szép játék meg sehol. Pedig végig érezhető volt: Puschnig rendkívül nagy tudású, kiváló muzsikus - csak ma (ki tudja, miért?) nem úgy zenél, ahogy tud. Vagy nem akar, vagy ezen a helyen mást "kell" játszania - nem tudom...
Aztán eljött az utolsó szám, és "megérkeztek" mindannyian a koncertbe! Soha nem fogjuk megtudni: miért csak akkor? De ezért a néhány percért, a ráadással együtt, érdemes volt eljönni! Kinyíltak, szárnyaltak - minket is "elvarázsoltak" - már aki még maradt, mert sajnos közben sokan elmentek.
Puschnig altszaxofon- és (főleg) fuvola játéka elsőrangú, de (biztos vagyok benne) nem ez volt "élete koncertje" - ugyanez elmondható zenésztársairól is.
A címben idézett mondat egy kedves barátomtól származik - akkor még a "majdnem" nélkül. Pedig szerintem Puschnig "tudja" a lényeget...
