JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
Saját hangon2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

SZAKCSI ROBI DÁNIÁBAN, AVAGY MADARAT TOLLÁRÓL?

Szakcsi Lakatos Robi, országunk egyik legkiválóbb zongoristája külföldön már régóta megkapja az őt megillető elismerést. Krakkóban, Montreux-ben és Avignon-ban is nyert már első díjat szólistaként. Jack DeJohnette és John Pattitucci lelkendezik a játékért.

Ami a neve alatt megjelenő lemezeket illeti, most készült el kilencedik (!) albuma a japán piacra, amely egyben első “élő” lemeze is. A koncertfelvételek a világ egyik legrangosabb klubjában, a koppenhágai Jazzhus Montmartre-ban készültek május 8-án és 9-én. Robi trióban játszott két élvonalbeli amerikai zenésszel, a bőgős Robert Hurst-tel és a dobos Lewis Nash-sel.


robi-lewis-robert.jpg


Mindkét koncert olyan jól sikerült, hogy Robi gondban van, melyik felvételek kerüljenek a lemezre. Majdnem minden jó zenész, akármilyen csodálatosan is muzsikál, utána rendszerint elégedetlen a teljesítményével. Általában Robi is az, de ez a két este fergeteges lehetett, mert utána így nyilatkozott: “Eddig a legjobb lemezem lett és nagyon büszke vagyok rá, hogy ezek a csodálatos zenészek nagyon nagy örömmel és nagyobb respekttel muzsikáltak velem, mint ahogy azt elöre elképzeltem!”
A lemez anyagából, érthetően, nem tudunk ízelítőt adni, de az est hangulatából igen, mert a felvételek elkészítését követően Robi régi zenésztársa és barátja, a Koppenhágában élő magyar tenor fenomén, Bolla Gabi is csatlakozott a csapathoz, és amíg a forró hangulat tartott, négyesben is óriásit jam-eltek, ami viszont felkerült a youtube-ra.

https://www.youtube.com/watch?v=F1R39ht8NZ4

Egyébként a dánok is lecsaptak nem csak Robira, de Gabira is, mert másnap, 10-én az ottani kiváló bőgős, Daniel Franck becipelte őket és Lewis Nash-t egy stúdióba, ahol az ő neve alatt vettek fel még egy albumot. És itt az ember akár be is fejezhetné a tudósítást, de kénytelen leszek megmagyarázni a cikk címének második felét is, mármint azt, hogy mi köze mind ennek a madár tollához. Ez a rész akár viccnek is beillene. Rossz viccnek.

Elkeserít, hogy egy olyan országban, mint a miénk, ahol jóformán több a nagyszerű zenész, mint a közönség – legalább is, ami műfajunkat, a jazzt illeti – az ember még mindig kénytelen annak megfelelően rangsorolni kiválóbbnál kiválóbb művészeket, hogy azok melyik világsztárokkal játszottak már.

Jó, akkor a vita kedvéért tegyük magunkévá a sznobok értékmércéjét és jelentsük ki, hogy ha a madarat a tolla, akkor a jazz-zenészt az minősíti, hogy kikkel játszott már. Nomeg az sem közömbös, hogy hol. Ezen a ponton felhívnám a nyájas olvasó figyelmét a kockázatokra és mellékhatásokra, mert iszonyatosan hosszú, de minden jazz-sznob szívét melengetni hivatott névsorolvasás következik, amelyet a kevésbé tekintélytisztelők nyugodtan átugorhatnak és rátérhetnek az utolsó bekezdésre.


Kezdjük a tetthellyel. A Jazzhus Montmartre-ban Szakcsi Robi előtt a következők játszottak már: Roland Kirk, Oscar Pettiford, Joe Harris, Buddy Tate, Coleman Hawkins, Don Byas, Bud Powell, Julian 'Cannonball' Adderley, Cecil Taylor, Brew Moore, Harold Goldberg, Lucky Thompson, Archie Shepp, Johnny Griffin, Art Taylor, Booker Erwin, Albert Ayler, Dollar Brand (Abdullah Ibrahim), Don Cherry, Rune Gustafsson, Albert 'Tootie' Heath, Eli Thompson, Sonny Rollins, Yusef Lateef, George Russell, Teddy Wilson, Paul Bley, Bill Evans, Eddie Gomez, Richard Boone, Herbie Hancock, Eddie Henderson, Billy Hart, Keith Jarrett, Miroslav Vitous, Wayne Shorter, Joe Zawinul, Lee Konitz, Louis Jordan, Charles Mingus, Ken McIntyre, Nat Adderley, Donald Byrd, Tony Williams, Lou Bennett, Phil Woods, Charles McPherson és  Dizzy Gillespie.

Ami Robi partnereit illeti, noha mind Hurst, mind pedig Nash alanyi jogon veretes név, de a bőgős ráadásul a következőkkel is játszott: Charles Lloyd, Wynton Marsalis, Branford Marsalis, Dave Brubeck, Harry Connick Jr., Terence Blanchard, Tony Williams, Nicholas Payton, Sting, Carl Allen, Pharaoh Sanders,  Mulgrew Miller, Yo Yo Ma, Ravi Coltrane, Chris Botti, Diana Krall és Russell Malone.

Lewis Nash a következő “tollakkal” ékeskedhet: Toshiko Akiyoshi, Dizzy Gillespie, Jimmy Heath, Eddie Henderson, Joe Lovano, David ’Fathead’ Newman, Don Pullen, Clark Terry, McCoy Tyner, Cedar Walton és a lista koránt sem teljes, de most már Szakcsi Robi is rajta van.

Tehát akkor mit is ér a mi Szakcsi Robink? Noha itthon akár 1400 forintért is hallgathatja egy estén át az ember a zenéjét, a Montrmartre-ban a legolcsóbb belépő, forintban számolva, 6240, de ez felmehet 13520-ra is és ezért a belépőért még mindig nem világsztárokat hall az ember és éhen is marad. A vacsora ezen felül 14560 forint, tehát a legjobb esetben is megér Szakcsi Robi fejenként több mint 21.000 forintot, valamint 9 albumot Japánban, a világ legnagyobb jazzlemez piacán. Dehát mit számít ez a magyar embernek, hiszen Robi nem amerikai, nem is világsztár, “csak” világszinten játszik és elképesztően jól.

(Ezt bizonyította tegnap este is a Szőke Nikoletta Quartet tagjaként a BJC-ben! De nekem hadd engedtessék meg egy kis múltidézés... Amikor 1994-ben 20 éves lett Robi, azt mondtam apjának, Szakcsi Lakatos Bélának: "Ez a gyerek már most olyan, mint Te voltál 20 éves korodban. És ha így fejlődik tovább, jobb zongorista lesz, mint Te!" Béla meg csak nézett ki a fejéből. Aztán 1994 végén létre hoztam a Szakcsi Generation Band-et (hosszú hónapok rábeszélése után, ti. Béla nem akart a fiaival játszani, a fiai meg dettó az apjukkal...) és a 6. stúdióban debütáltattam őket. (A negyedik zongorista az unokatestvér Oláh Kálmán volt!) És 1995-ben a Szakcsi Generation Band 10 koncertes országos turnén vett rész! Aztán Robi a Bázeli Zeneakadémia klasszikus zongora szakára került. 1997 nyarán me and my lovely wife Gabriella kimentünk hozzá, és új "telephelyén" készítettem vele interjút a Bartók Rádió részére. Rábeszéltem, vállalja el, hogy ő legyen az első fellépője az 1997 augusztusában induló "Klasszikus és jazz" sorozatomnak. Aztán év végén már hiába hívogattam, nem volt hajlandó elindulni az 1998 tavaszán rendezett Füsti Balogh Gábor Jazz Zongora Tehetségkutató Versenyen... Aztán 2002-ben őt kértem fel, hogy legyen "főzeneigazgatója" az év tavaszán megrendezésre került Kovács Gyula Jazz Dob Tehetségkutató Versenynek. S mivel a zsűri díszelnökének Jack DeJohnette-et hívtam meg a Márványterembe, ez vezetett ahhoz, hogy 2003-ban az Akvárium Stúdióban elkészült a Szakcsi Generatiopn Band feat. John Patitucci and Jack DeJohnette CD felvétele, amit végül a BMC adott ki 2005-ben. Erre mondaná a műveletlen skót tőzegbányász: "The rest is history" - A szerk.)

Vissza a hírekhez