Charles Lloyd & Jason Moran – Zeneakadémia (2016.05.20.)
Szaxofon-zongora duó. Paul Desmond és Dave Brubeck, Lee Konitz és Michel Petrucciani (később Dan Tepfer), Joshua Redman és Brad Mehldau, Heinz Sauer és Michael Wollny - kapásból, de biztos volt (van) még. Hosszabb-rövidebb együttműködések, "kortalan", időtálló párbeszédek. Lloyd és Moran között 37 (!) év a korkülönbség (Sauer és Wollny esetében 46!). De zenéjüket ez még érdekesebbé teszi.
Charles Lloyd (1938.03.15.) közel 60 éves pályafutása tele van érdekes eseményekkel és zenésztársakkal. Inkább csak "kiemelnék", mert részletesen leírni egy újabb beszámolót jelentene.
Abszolút címszavak.
60-as évek: Chico Hamilton és Szabó Gábor; a Cannonball Adderley Sextet; Keith Jarrett, Jack DeJohnette és a "Forest Flower" - aztán: "Jazz Artist of the Year".
70-es - 80-as évek: Michel Petrucciani, Montreux és az ECM Records (számtalan nagyszerű quartet-felvétel). Aztán Billy Higgins és a "Wich Way is East"; majd (egy nagy ugrással) a Blue Note-nál Lukács Miklós és a "Wild Man Dance" - már 2015-ben.
Tényleg csak önkényesen tallózva, távirati stílusban.
Még 2013-ban: "Hagar's Song" (ECM) - duó Jason Moran-nal (1975.01.21.), mostani zenésztársával, aki egyébként 2007 óta quartet-jének is tagja.
Kellemes, májusi este, (sajnos) nem egészen teltház a Zeneakadémia patinás Nagytermében. Ki tudja, miért?
Lassú, szomorkás, érzelmes kezdet - egy 78 éves muzsikus "elmondja" fájdalmait, gondolatait - mi, hallgatók, meg mintha álomvilágba kerülnénk. Nincs duma ("Hello Budapest" - meg hasonlók...), nincsenek "sallangok". Csak a zene. Áhítat a nézőtéren: nincs "közbe tapsolás" sem, csak a számok végén. Ez sem véletlen.
Egy idő után feloldódunk, Moran szenzációs szólóit Lloyd is élvezi - hogy aztán újra "beszélgessenek".
Standard-ek és saját szerzemények - a szokásos repertoár. De nem szokványos módon - ez nagyon más.
A több mint másfél órában (a négy ráadással együtt) Lloyd "elfújta" nekünk, hogy milyen az élet. Nehéz, keserves - aztán mozgalmas, játékos, sőt vidám és "táncos" is lehet. Csak figyelni kell mindenre - akkor érthető, kezelhető. Vagy mégsem?
Aki ott volt, tudja, hogy miről van szó.
Lloyd alt- és tenorszaxofonon, Moran zongorán - és mindketten ütőhangszereken is játszottak - de ez csak a tény.
Mert egy nem átlagos koncertet hallottunk. Örülök, hogy részese lehettem. Szerintem még sokan így gondolják...
