The Yellowjackets interview
Október 14-én a Budapest Jazz Clubban kétszer lép fel a Yellowjackets, Bereczki Bálint beszélgetett velük előző nap.
JM: Honnan jött a Yellowjackets név?
Russell Ferrante: Ezt a kérdést mindig felteszik nekünk, nincs rá igazán jó válasz, de talán ez egy igaz válasz lehet: mikor a zenekar alakult, Robben Ford gitáros kísérőzenekaraként, a lemeztársasága arra bátorította őt, hogy több énekes rock és popzenét játsszon, mi viszont instrumentális zenét akartunk csinálni, tehát alapítottunk egy bandát a bandán belül. Mikor a demófelvételünket készítettünk, hogy szerződéshez jussunk, Jimmy Haslip (az akkori basszusgitáros) egy listával jött a stúdióba, talán 30 névvel, azon volt a Yellowjackets, ami elég menő név, ráadásul fényes és színes, és a rovarra (darázs) utal. Ennyi volt, nem sokat agyaltunk rajta. Ha tudtuk volna, hogy sok évvel később is működünk, talán többet gondolkodtunk volna.
JM: Idén jött ki aktuális lemezetek „Cohearence” címmel. Mesélnétek egy kicsit a CD-ről?
Will Kennedy: A „Cohearence” az első felvételünk legújabb tagunkkal, Dane Alderson-nal. Nagyon boldogok vagyunk, hogy velünk játszik. Ez a legaktuálisabb pillanatkép a zenekarról, ahogy a négyes keményen dolgozik együtt. A zene erre a projektre született, és nagyon izgatottak vagyunk, hogy élőben is bemutathassuk. Fontos kulisszatitok a lemezről, hogy megvolt a lehetőségünk, hogy a dalokat előbb írhassuk meg és játsszuk élőben, mint ahogy felvettük volna. Ez egy különleges minőséget ad nekik, sokkal ismerősebbek voltak, mikor feljátszottuk őket, nagyon egyszerű dolgunk volt a stúdióban, ahol jól éreztük magunkat. Büszkék vagyunk az új anyagra.
JM: Hányadszor jártok már Magyarországon?
Dane Alderson: Nekem ez az első látogatásom itt. Ma voltunk Will-lel a városban, ami gyönyörű. Boldog vagyok, hogy itt lehetek. De azt hiszem a többiek már játszottak itt.
Bob Mintzer: Igen, Russell és én többször voltunk már Budapesten, néhány éve a Modern Art Orchestra-val, László Attilával, Oláh Kálmánnal játszottunk.
JM: Van kedvenc magyar jazz zenészetek?
Bob Mintzer: Oláh Kálmán (nevet), László Attila, a MAO-ban rengeteg nagyon érdekes komponista és hangszerelő dolgozik, Fekete-Kovács Kornél például. Bartók a klasszikus zenéből természetesen, nagyon nagy hatású.
Will Kennedy: Lehetőségem volt megismerni néhány muzsikust a Zeneakadémián. Az itteni zenészek szellemisége nagyon erős, mindig szomjaznak az információkra, hogy jobban játszhassák ezt a zenét. Jó volt velük beszélgetni, és tapasztalni ezt tegnap.
JM: Melyik a kedvenc Yellowjackets lemezetek?
Russell Ferrante: Nincs kedvencem, mindegyik más és más. Nem tudod megmondani, melyik a kedvenc gyermeked, ha ezt kérdezik. De az hiszem, a legutóbbi lemezre nagyon büszkék lehetünk, amelyikről Will beszélt. A „Coherence” egy nagyon jó reprezentációja annak, amit a banda csinál. Sokat változtunk 1981 (az első lemez megjelenése) óta, sok stílust érintettünk.
JM: Mi lehet a titka, hogy a fusion jazz ma is népszerű?
Bob Mintzer: A fusion egyfajta megközelítésből az, ami a hetvenes években történt: Chick Corea, Return To Forever, Jeff Lorber Fusion. Ezek a bandák nem igazán voltak beskatulyázhatók semmilyen fajta zene felé sem, ők maguk sem törődtek ezzel. A fusion szót a kiadók alkották. A fusion lényege talán a zenei hatások mixtúrája lehet, egyfajta kombináció, ami működik.
Russell Ferrante: Igazából minden zenei stílus lehet fusion; minden stílus magába foglalja az elődjét: a bebop a swinget, vagy ahogy Bartók a falu zenéjét a koncerttermekbe vitte.
Will Kennedy: Ha kategorizálni akarod a Yellowjackets zenéjét, akkor a jó zene a megfelelő kategória.
