Tördelős gondolatok Debrecenből!

Örömmel vettük kézbe a Tavaszi Fesztivál programját, melyben szerepet kapott a jazz, méghozzá a rég nem látott és hallott Dresch Quartet személyében. (Köszönet a Kölcsey Központnak és Tóth Ernőnek.)

Jó választás volt! Dresch Mihály ars poétikája közel áll a bartóki gondolatokhoz: ”Egész életemben arra törekedtem, hogy érzékeltessem: az ember egyszerre szeretheti a legtisztább dzsesszmuzsikát, és az eredeti népzenét. Egyszerre lehet korszerű és magyar.”

A tegnap esti koncertjük igazi hungarikum volt. Ismertük az elmúlt évben megjelent lemezüket, amely a „Tördelős” címet kapta, de az élőzene messze felülmúlja. Tökéletesen megértem Dresch Mihály erőfeszítéseit, hogy elképzeléseire milyen nehéz megfelelő partnereket találni, még oly gazdag választékból is, amely jellemzi a magyar jazzt. Rendkívül sok tehetséges fiatal feltörekvő zenészünk van, de olyan kevés, aki ennyire tud alkalmazkodni Dresch elképzeléseihez. Játékáról már mindent megírtak, nekem nem lehet e rövid tudósításom célja művészetének rendkívül sokoldalú ismertetése. Baló Istvánt évtizedek óta ismerjük és tudvalevő, hogy nagyon sok stílusban és formációban képes közreműködni, de a Dresch gépezetben tökéletes alkatrész. Lukács Miklós cimbalomjátéka viszont egyedi hungarikum a világon. Nemcsak a cimbalom különleges hangzása miatt, mert amennyiben más hangszer játszaná le  zenéjét, akkor is a legmagasabb jelzővel tudnám illetni. Hangszere esztétikailag is különleges látvány, hangzása kifogástalan. Magam részéről csak sajnálni tudom, hogy a magyar éttermekből kiirtották a cigányzenét és vele együtt e jeles hangszert, ami miatt sokszor még más földrészekről is zarándokoltak Magyarországra. Tudják-e kedves olvasóim, hogy Schunda Vencel József tökéletesítette a hangszert és a világon egyedüliként 1872 és 1906 között közel tízezer cimbalmot készített. A lemezükön szereplő Horváth Balázs bőgős helyett számomra ismeretlen fiatalember játszott Gyányi Marcell személyében. Rendkívül pontos és tiszta fekvésváltásaival, a ritmus feszes tartásával hívta fel a figyelmet.

Sokan voltunk és nagyon jól éreztük magunkat.

Tehát tegnap este Dresch Mihály szaxofonozott, fuhunozott, énekelt és táncolt is a ráadásban, a közönség nagy örömére.

Lukács Miklós cimbalmozott, Baló István dobolt, Gyányi Marcell bőgőzött.

Műsorukat érdemes megjegyezni: Legényes, Férfiének, Prána, Magos, Tördelős, Sirató és lassú, Azért adtam, Kecskés, Neoprím.

Fazekas Csaba (Hajdúszoboszló) - Grégász Miklós (Debrecen)