Keresés

Hírek


Bicskei Zoltán filmbemutatója budapesti mozikban

Bicskei Zolit személyesen csak 2005-ben ismertem meg személyesen, Debrecenben mutatott be neki Turi Gábor. Természetesen Csányi Attilától és Hartyándi Jenőtől legalább 15 évvel azelőtt is hallottam már a vajdasági magyar jazz barátról. Zoli később nemcsak publikált, hanem 17 éven keresztül üzemeltette/szervezte a Magyarkanizsai Jazz Fesztivált. Pár napja az alábbi levelet kaptam tőle:

„Kedves Robi!

10 év munka után lekészült az Álom hava című játékfilmem. A filmben Szabados, Dresch, Lukács Miki, Mezei Szilárd... zenék hallhatóak. Április 27-től vetítik a magyar mozik /Puskin, Tabán.../, sokat segítene, ha a honlapodon Te is tudnád reklámozni.

Előre is köszönöm....

Baráti üdvözlettel,

Zoli”

Márcsak azért is segítek neki, mert feleségem legjobb barátnője, Morvay Ibolya tervezte a jelmezeket!


alomhavaplhua3moziknakpuskin.jpg


És az alábbi „press release”-t is Zoli küldte:

Álom hava

szerb-magyar történelmi mozifilm, 112 perc, 2016.

írta és rendezte: Bicskei Zoltán

operatőr: Jovan Milinov

vágó: Aleksandar Komnenović

hang: Beke Tamás, Aleksandar Stojšin

zene: Mezei Szilárd, Szabados György, Lukács Miklós, Bakos Árpád, Berecz András, Dresch Mihály...

szereplők: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Székely B. Miklós, Tóth Anita, Barkó György, Horváth Csaba, Csendes László, Mercs János, Dánielfy Zsolt, Vicei Natália, Búza Ákos és Dr. Papp Lajos

producer: Sinisa Bokan-Arbos, (Újvidék), Csincsi Zoltán-LÜMIERE (Budapest), Hábermann Jenő-FilmArt (Budapest) és  Kriskó László-LÜMIERE (Budapest)

1680-nak Álom havában /december archaikus neve/ pár rongyos vánszorog a fehér havon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán több napi járóföldre sehol senki. A történet indulásakor három embercsoport különös bemutatkozó „rítusát” látjuk a fehér végtelenben. Egyenként érkeznek a boltozat nélküli, romjaiban is monumentális Pusztatemplom falai közé. A török fogságból szabadult Deák, Sánta és Félszemű rég vesztett otthonát és helyét keresné.

A romtemplomba érkezik a rejtélyes titkokat őrző Öreg táltos, és vele a rettegésben élő, finom idegzetű Lánya is. Az Öreg pár mondattal világokat nyit. Rövid időre egy másik, énekes táltos érkezik a tűz mellé. Keserű és kiábrándult, rég feladta önnön feladatát. Egy-egy gyötrő pillanatban a szereplőknek pont e furcsa, boltozat nélküli templomrom villant új lehetőségeket.
A történet menetét nemcsak a szereplők múltjainak villanásai, de a befelé révülő Deák három látomása is megszakítja. Elsőként Mátyás király jelenése, ki sikeres földi uralmát a Mennyekben immár kudarcként fájlalja s a szív művelését, egy új boltozat építését tartaná követendőnek.
Másodikként László király, aki országa elleni árulásának tartja, hogy uralma alatt a lélek tisztaságát tartva elsőbbnek elhanyagolta a földi uralkodást.
Harmadikként Attila király jelenik meg, aki az arché elfeledett ősi egységét mutatja föl az újidők tükrében. A távlatos idők nagy folyamát rajzolja föl reményként.

A film zárórészében a vakító, nyári Sóskopó szikes pusztaságán egy mégis megújuló életé a jövő. A végtelen sík óriásinak tűnő boltozata alatt. A pusztai kórók Életfája mellett.”


alomhavapress2.JPG


alomhavapress3.JPG


alomhavapress4.JPG



Vissza a hírekhez