JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 28.
Névnaposok – Maja2024. március 28.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.
Taylor, Curtis: Taylor Made2024. március 14.

Hírek

A JAZZ HELYSZÍNEI – AZ AMSZTERDAMI CONCERTGEBOUW

Legendás jazzkoncertek helyszíne ez a patinás épület. Amikor még nem éltük a jazzfesztiválok dömpingjét, a múlt század 40-es éveinek második felében, valamint az 50-es és 60-as években, ez az épület egyike volt a világ legfontosabb jazz színhelyeinek. Fellépett ott minden jazzikon Louis Armstrong-tól Ella Fitzgerald-ig, Oscar Peterson-tól Miles Davis-ig. Több itteni jazzkoncertet lemezen is kiadtak.

Természetesen a későbbiekben is fontos szerepet játszott Hollandia jazz életében ez a zenei szentély, bár a North Sea Jazzfesztivál Hágában nyilván csökkentett valamelyest nimbuszán. De egy fesztivál, még ha olyan jó is, mint az említett nagyhorderejű rendezvénysorozat, mégis csak legfeljebb egy-két hétig tart, az év pedig ötvenkét hétből áll. Szóval a Concertgebouw is fontos hely maradt. Hiszen én is ezért írok itt róla, mert 1996-ban sikerült a Charles Mingus Big Band koncertjét ebben a patinás teremben meghallgatni.


img-new.jpg


Pár szót magáról az épületről. A város délnyugati részén, a terjedelmes Vondelpark közelében áll. Itt más fontos középületeket is találunk, pl. a Rijksmuseum-ot  és a Van Gogh múzeumot is. A Concertgebouw (szó szerinti fordításban: hangverseny épület) 1883-86 között épült klasszicista stílusban, homlokzata ógörög templomra emlékeztet. Egy híres holland építész, Adolf Leonard van Gendt a lipcsei Neue Gewandhaus mintájára tervezte. Befogadóképessége 2037 fő! Ünnepélyes megnyitása felépülése után két évvel, 1888. április 11-én volt, amelyen Bach, Beethoven és Wagner műveit 500 fős kórus és 120 fős zenekar adta elő. Talán érdekes lesz olvasóinknak, hogy a terem „finomhangolása” még évekig eltartott: a belső díszítések anyagainak és formáinak változtatásával érték el azt az egyedülálló akusztikát, amelyről a Concertgebouw olyan híres.  Még néhány impozáns szám: a kisteremmel együtt az évi koncertek száma csaknem 700, az éves nézőszám pedig meghaladja a 850 ezret!   Világhírű szimfonikus zenekara is a kezdetektől  működik, ma is egyike a világ vezető zenekarainak. Érdekes árkádos nagytermében körös-körül aranybetűkkel olvashatók a zene igazi óriásai, összesen több mint ötven név Beethoventől Mozartig, de szívet melengető két magyar név: Liszt és Bartók (mindkettő helyesen írva, utóbbi ékezettel).

Még annyit, hogy a hely kötelez, bizony ebben a teremben mindenki meglehetősen jólöltözött volt, legalábbis húsz évvel ezelőtt. A koncert négy estéből álló sorozat egyik „tétele” volt, az egészet a Heineken sörkonszern támogatta. Először egy holland big band játszott: a prózai névre hallgató Dutch Jazz Orchestra és csak a szünet után, ami Heineken fogyasztására adott alkalmat, következett a fő attrakció. Sajnos, a hollandok meglehetősen gyengék voltak, vagy a felfokozott várakozás bosszantotta a közönséget és jómagamat is. De aztán robban a bomba. Tizennégy remek amerikai zenész játéka söpörte el a korábbi langyos „szalonzenét”. Csak néhány név a legismertebbek közül: Randy Brecker, Robin Eubanks, Ronnie Cuber, Gary Bartz és John Hicks. A bőgős akkoriban Andy McKee volt. (Csak egy promóciós fotót kaptam a helyszínen /ami nem a Concertgebow-ban készült, az egy „kicsit” puccosabb volt/, az előtérben látható McKee, de a háttérben még felismerhető Randy Brecker és a csíkos ingben kit látunk, hát Chris Potter-t.)


img-0002-new.jpg


Természetesen Mingus szerzeményeit játszották, feljegyzéseim szerint az akkori lemezsikerük címadóját, a „Gunslinging Birds”-öt, a „This Subdues My Passion”-t, a „Number 29”-t és a „Moanin’ Mambo”-t, valamint az olyan szélesebb körben ismert Mingus darabokat, mint a „Hog Callin’ Blues”, a „Fables of Faubus”, vagy a „Wednesday Night Prayer Meeting”. Óriási élmény volt, amit még csak fokozott, hogy a szünetben megismerkedtem Sue Mingus-szal, a Mester özvegyével, aki a Mingus zenei örökségét ápoló együttes menedzsere volt.


img-0001-new.jpg


A holland zenekart egy gyenge hátulsó ülésen néztem, míg ezután az első sorból, Sue mellett élvezhettem a produkciót. Ehhez nagyban hozzájárult magyar mivoltom, mert ezt felfedve, azonnal Pege nevét említette és azt, hogy férje egyik bőgőjét Ali kapta meg. Az már csak hab volt a tortán, hogy én pedig elmondtam, hogy 1980-ban ott voltam Bombay-ban a Jazz Yatra fesztiválon (ahol a Mingus Dynasty még teljes létszámban játszott, hiszen Mingus csak az előző évben halt meg). Ott történt, hogy Sue asszonynak annyira tetszett Ali virtuóz játéka, hogy erre az elhatározásra jutott.

Hát ilyen emlékek fűződnek számomra a világ egyik leghíresebb jazz színhelyéhez az amszterdami Concertgebouw-hoz.

Vissza a hírekhez