Gondolataim a jazz-ről - 2017 október

Egy háziorvos naplója - havonta jelentkező írás: évfordulókkal, születésnapokkal, aktuális koncertekkel, lemezekkel foglalkozó összeállítás. Ez már a második évad! Nem akarok semmit megmagyarázni szakmai szempontból - nem is tehetném. Amit jó lenne elérni: a jazz szeretetét sugározni "minden sorommal"!

Két jazz óriás, októberi születésnapok - most is csak gondolatok, részletes életrajzok nélkül.

"'Round Midnight", "Straight, No Chaser", "Ruby, My Dear", "Blue Monk", "In Walked Bud" - ugye ismerős címek (? - és még sorolhatnám).
Októberi gondolataim élére kívánkozik: 10-én lett volna 100 éves Thelonious Sphere Monk, amerikai (abszolút egyéni stílusú) zongorista és zeneszerző - a fenti standard-ek komponistája. Első felvételeit a Coleman Hawkins Quartet-tel készítette, amit számtalan követett még. Mozgalmas életét feltételezett betegsége (skizofrénia?) rövidre zárta.
Életének utolsó évtizedében már nem is alkotott, 64 esztendősen távozott a földi halandók sorából. A jazz történetének egyik legjelentősebb alakja - szerzeményei tovább élnek. (És a számomra legkedvesebb kottája.)

Október 21-én lett volna 100 éves John Birks "Dizzy" Gillespie, amerikai trombitás, zeneszerző - egy igazán karakteres "figura": óriásira feldagadt arcával, "elhajlott" hangszerével. Hogy a trombitája miért is lett olyan - arra többféle történet létezik. Leesett, vagy ráült valaki egy fellépés előtt az ötvenes években - ki tudja? Minden esetre élete végéig
ragaszkodott az eldeformálódott fúvós hangszerhez (később nyilván ilyen alakút készítettek neki), szinte védjegyévé vált. 75 évet élt.
Rengeteg felvétele közül a számomra egyik legkedvesebbet ajánlom: "Dizzy's Big 4" (Pablo), 1974-es felvétel Joe Pass-szel, Ray Brown-nal és Mickey Roker-rel.
Egy festőművész barátom, Kovács Tamás Vilmos alkotása évek óta szobám falát díszíti - háttérben Art Blakey.

Egy nem sokkal fiatalabb muzsikus, aki még köztünk van: október 13-án lett 90 éves Lee Konitz amerikai altszaxofonos, zeneszerző - a bebop, a cool és az avantgárd jeles képviselője. Tudtommal ma is aktív, utolsó lemeze idén (!) jelent meg "Frescalalto" (Impulse!) címmel: Kenny Barron - zongora, Peter Washington – bőgő, Kenny Washington - dob. Igazán remek összeállítás!
Egy tizenévvel ezelőtti kép Montreux-ből, ahol a szaxofonosok versenyében a zsűri elnöke volt (és éppen e sorok írójának dedikál).

Isten éltesse a belga gitáros Philip Catherine-t - október 27-én lett 75!
Két bőgős duója tartozik a kedvenceim közé: "Spanish Nights" (Enja, 1992) Niels-Henning Ørsted Pedersen és "New Folks" (ACT, 2014) Martin Wind közreműködésével.

Jerry Bergonzi is már hetven esztendős (10.21.)! Az amerikai szaxofonos Dave Brubeck Quartet-jében tett szert világhírnévre - mielőtt a saját útjára lépett volna. Tiszteletére egy nagyszerű duólemezét hallgattam meg: "Intuition" (SteepleChase, 2004), Andy LaVerne zongorázik.

Október 28-án töltötte be az ötvenedik életévét Richard Bona énekes, basszusgitáros (és multiinstrumentalista), aki Kamerunban született Bona Penda Nya Yuma Elolo néven. Szülőhazája meghatározza stílusát - én elsősorban hangszeres játékát kedvelem.

Egy régi, "lopott emlékkép" Montreux-ből:

Mégegyszer Isten éltesse a 80 éves Berkes Balázst! A születésnapi exkluzív interjú honlapunkon található.

"Egy perc" címmel megjelent Váczi Eszter negyedik albuma. Lemezbemutató koncert az Opus Jazz Club-ban, október 12-én volt, teltházzal, nagy sikerrel!

És még egy lemezajánlat: Sunna Gunnlaugs - Unspoken (Sunny Sky Records, 2016). Az izlandi zongorista nő október 31-én szintén az Opus Jazz Club-ban lépett fel - Maarten Ornstein basszusklarinétos társaságában.