Keresés

Lemezpolc kritika:
Elias, Eliane - Dance of Time


Elias, Eliane: Dance of Time 2017. április 16., Gáspár Károly

eliane-elias-dance-of-time.jpg

Eliane Elias - Dance of Time (Concord Jazz – Universal Hungary)


„Bossa nova az ex-szel”

Majdnem napra pontosan két éve -2015 áprilisában- kaptam lehetőséget Maloschik főszerkesztő úrtól, hogy egy Eliane Elias fémjelezte lemezről értekezzek a JazzMa.hu-n. A „Made in Brazil” kapcsán („Ő” a legutóbbi korong) már kifejtettem mennyire nagyra becsülöm a brazil énekes-zongorista hölgy munkásságát, különösen abban a tekintetben, hogy a latin muzsika világát ízlésesen, sőt zseniálisan fűzi össze a mainstream jazz univerzumával.

A dekoratív művésznő kedveli a tavaszi debütálást, hiszen most ismét a kikelet idején jelent meg új albuma, a „Dance of Time”. Egy tucat dalt élvezhetünk Elias és nagyszerű partnerei előadásában. Úgy tűnik a kiadó Concord Jazz háza táján jól mennek a dolgok, hiszen igen komoly „büdzsé” állt rendelkezésre abból a célból, hogy sokadmagával vonulhasson stúdióba a zenekarvezető. Többségében kiváló brazil muzsikusokkal vette körül magát Eliane, közülük számomra a gitáros-énekes, Toquinho neve cseng ismerősen. Vagy valamelyik focistával keverem...?

Viszont az USA-ból is „átcsempészett” két legendás jazzistát a „Dance of Time” felvételére. Egyikük Mike Mainieri vibrafonos, másikuk pedig nem más, mint előző férje, Randy Brecker trombitás! Ezek szerint jelenlegi párja, Marc Johnson bőgős nem találta problémásnak a kollaborációt az ex-szel. Persze azé’ biztos, ami biztos, Johnson társproducerként jegyzi a CD-t. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy felesége mellett, egy másik kiváló basszista -elsősorban a Pat Metheny Group-ból ismerhető-, Steve Rodby volt mellette ezen munka során. Egyébként a korongon Marcelo Mariano játszik basszusgitáron; a két „dzsanista” -Johnson és Rodby- a „producer” felirattal ellátott székből figyelte az eseményeket, szivarral és konyakkal kezükben. (Jóvanna, én így képzelem el...)

Alapvetően sok újdonságot ne várjunk a „Dance of Time”-tól. Azt viszont, amire számítunk, száz százalékosan megkapjuk. A „jazz díva” hangja mit sem kopott, zongorajátéka pedig önmagában véve a nagyok közé emeli. Mondhatnám, hogy Chet Baker női és latin megfelelője, persze -hála Istennek- Elias nem küzd olyan démonokkal, melyek Chet végzetét okozták. (Mielőtt egy „jóindulatú” önkéntes lektor belém kötne, közlöm, hogy természetesen tudom: Baker -hangszerét tekintve- trombitás volt, nem zongorista, mint Eliane.)

12 dal -köztük Kurt Weill „Speak Low”-jának fenséges változata-, „supreme” kategóriájú brazil, no meg amerikai zenészek, és persze a latin-jazz nagyasszonya, aki ezúttal is top formában tárja elénk hatalmas tudása egzotikus gyümölcseit, „Dance of Time” jeligével ellátva.


Eliane Elias: Dance of Time (Concord Jazz 2017)

1. O Pato

2. You’re Getting To Be a Habit with Me

3. Copacabana

4. Coisa Feita

5. By Hand (Em Maos)

6. Sambou Sambou

7. Little Paradise

8. Speak Low

9. Samba de Orly

10. Na Batucada Na Vida

11. An Up Dawn

12. Not to Cry (Pra Nao Chorar)


Eliane Elias - ének, zongora

Marcus Teixeira - akusztikus gitár

Toquinho - ének, gitár

Randy Brecker - szárnykürt

Mike Mainieri - vibrafon

Marcelo Mariano - basszusgitár

Celso de Almeida - dob

Edu Ribeiro - dob

Gustavo Di Dalva - ütőhangszerek

Marivaldo Dos Santos - ütőhangszerek

Joao Bosco - ének

Mark Kibble - vokál


Vissza a lemezhez