JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
Saját hangon2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Lemezpolc kritika:
Fourplay - Esprit de Four

Fourplay: Esprit de Four 2012. szeptember 30., Albert Zoltán

fourplay-espritdefour.jpg

Fourplay. Egy olyan zenei brandről lesz most szó, ami igen ritka és egyedülálló színfoltja napjaink jazz zenéjének. 4 világsztár (Bob James, Chuck Loeb, Nathan East és Harvey Mason, Sr.) játszik egy csapatban, ami önmagában is figyelemreméltó, nem beszélve arról a kifinomult stílusról, ami a kezdetek óta (1991) jellemzi a supergroup munkásságát.

Esprit de Four. Sorrendben a 12. nagylemezt tartom a kezemben, a borító a quartet tökéletes egységéről árulkodik, miközben a belső oldalakról megtudom, hogy a lemez egy ajánlás a 2011-es japán földrengés és cunami túlélőinek. A tartalomból pedig egy-egy csipetnyi hangulat maradt az előző (Let's Touch the Sky) CD-ről, nevezetesen a kezdő dalban (December Dream), azonban egy erőteljes groove (Firefly) feloldja ezt a kellemesen nyugodt érzést és új irányt ad a lemez többi részének is. A "Venus" ismét egy lassabb dal, a klasszikus gitár és a téma jellege miatt némileg latinosabb és egyben mintha egy jazz standard lenne, ez mindenképpen erény. A "Sonnymoon" harmóniaköre hirtelen az ismert "Sunny"-t juttatja eszembe (hamár a standerd-eknél tartunk), ami viszont valamiért nem fogott meg. Majd következik a fent említett ajánlás: a "Put Our Hearts Together" instrumentális verziója hallható, ami a lemezen vokális verzióban is megtalálható (ezzel zárul a lemez), az ismert japán énekesnő Seiko Matsuda vendégszereplésével. Az énekhang a férficsapaton belül sem szokatlan, Nathan East énekli az "All I Wanna Do"-t, majd egy igazi gitárcentrikus szerzemény (Logic of Love) jön. Ez, illetve a soron következő "Esprit De Four" számomra a lemez esszenciája. Előbbi egy kiválóan sikerült dal, fülbemászó témával, utóbbi pedig összefoglalja azt a pozitív energiát, ami az egész hangzóanyagot áthatja. A filmszerűség eddig sem állt messze a Fourplay-től, a "Sugoi" erre egy jó példa, a dalt Bob James jegyzi, jól hallhatóan, "Angela”-s világ (a Taxi zenéje) köszön vissza pár perc erejéig.

Azt hiszem a Fourplay ezúttal sem lepett meg, de mindez teljes mértékben pozitív. Kevés, ilyen formáció van a világban. Remélem, még sok lemezt hallhatunk tőlük. (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy ez a CD most szombaton, vagyis október 6-án egyből a New York-i Jazzlista 2. helyén fog nyitni! - A szerk.)


Vissza a lemezhez