Keresés

Lemezpolc kritika:
Lloyd, Charles - Passin' Thru


Lloyd, Charles: Passin' Thru 2017. augusztus 03., Dr. Nagy Sándor

charles-lloyd-new-quartet-passin-thru.JPG

Charles Lloyd New Quartet - Passin' Thru (Blue Note – Universal Hungary)

A 79. életévében járó amerikai muzsikus 2015 óta tartozik a Blue Note-hoz (előtte hosszú ideig - több mint két évtizedig - az ECM adta ki lemezeit). Jelenthet-e változást a művész életében, alkotásaiban ez az "apróság"? (Erre még visszatérek.)
Dupla ötven éves jubileum: egyrészt a "nagy" Lloyd Quartet (Keith Jarrett - zongora, Cecil McBee - bőgő, Jack DeJohnette - dob) 1966-ban készítette első felvételét (Dream Weaver - Atlantic); másrészt a Montreux Jazz Festival-on 1967-ben - a legelsőn! – ebben a felállásban léptek fel - hogy aztán 2016-ban, az ötvenediket már a Charles Lloyd New Quartet nyissa meg!
A "Passin' Thru" tavalyi koncertfelvétel: a hét C. L. kompozíció közül az elsőt éppen Montreux-ben vették fel - a többit Santa Fe-ben.
Három napja hallgatom a CD-t - és "el vagyok képedve"! Coltrane-t idéző (nem másoló!) magasságokba és mélységekbe visz a zene!
"Álom-szövő" (Dream Weaver) muzsika ez, ahol a "táncos" örömzene free-be hajlik - ahol eltűnnek a mindennapi szavak, amelyekkel kifejezhetném, hogy mit is hallunk. A "húzós" (blues-os), játékos darabot ("Nu Blues") gyönyörű, lírai ballada ("How Can I Tell You") követi. Az egyetlen fuvolás ("Tagore on the Delta") szám után a kissé kapkodó, de hatásos, címadó "Passin' Thru" jön.
Csodás, záró ima ("Shiva Prayer") a befejezés - lassan elfogynak a dícsérő jelzők...
A "kísérők" - nem véletlen az idézőjel - méltóak az ötven évvel ezelőtti quartet-hez. Ennél nagyobb dicséretet - talán - nem is kaphatnának.
Teljesen mindegy, hogy ECM, vagy Blue Note - Charles Lloyd járja a maga (szerencsére/?/ hosszú) útját. A három, élő, nagy(öreg) szaxofonos egyike (Sonny Rollins és Wayne Shorter a másik kettő) autodidakta muzsikus. Sound-ja elképesztően letisztult - és valahol mégis "piszkos". De: talán ettől különleges, egyedi. A koncertfelvétel tökéletesen visszaadja azt az érzést, hangulatot, amit Lloyd és a quartet - szerintem - el akart érni.
Az, hogy minden jazz-kedvelőnek ajánlom a lemezt - nem nagyon fejezi ki a véleményemet. De az eddigiekből - remélem - ez kiderült...

1. Dream Weaver
2. Part 5, Ruminations
3. Nu Blues
4. How Can I Tell You
5. Tagore on the Delta
6. Passin' Thru
7. Shiva Prayer

Charles Lloyd - tenorszaxofon, fuvola
Jason Moran - zongora
Reuben Rogers - bőgő
Eric Harland – dob

(Ez a lemez olyan jó, hogy nálam elnyerte a FG minősítést! Ráadásul most szombaton, 2017. augusztus 5-én egyből a New York-i Jazzlista 2. helyén nyit! – A szerk.)


Vissza a lemezhez