JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
Saját hangon2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Lemezpolc kritika:
Toussaint, Allen - American Tunes

Toussaint, Allen: American Tunes 2016. július 22., Gáspár Károly

allen-toussaint-american-tunes.jpg

Allen Toussaint - American Tunes (Nonesuch Records - MagNeoton)


„Be-bop - Cajun”

Szép, ugyanakkor igen nehéz feladat olyan művész lemezéről értekezni, akiről nevén kívül -bevallom őszintén- nem sokat tudok. Allen Toussaint (ejtsd: elen tuszan!) vérbeli New Orleans-i zongorista-énekes, komponista volt. Na, ebben merül ki lexikális ismeretem a 2015 novemberében elhunyt előadóról. Mit tud tenni ilyen esetben az egyszeri kritikus? Persze, hogy napjaink „mindenhatójához” fordul, az internethez. Hát kérem, igen impozáns adatokat találtam Toussaint életrajzában. Például dalait olyan nagyságok dolgozták fel -többek között-mint a Rolling Stones, a The Who, vagy épp a Yardbirds!

Poszthumusz jelentette meg a Nonesuch kiadó a zongorista utolsó anyagát, az „American Tunes”-t. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a lemez 2016. július 23-án, vagyis most szombaton fel fog jönni a New York-i Jazzlista 2. helyére! – A szerk.)

A címadó szám egy 1973-as Paul Simon szerzemény, melynek felvételén -anno- maga Toussaint is közreműködött. Mondhatni, egy amerikai ikon volt, ismerték, szerették. De joggal kérdezhetik kedves Olvasóink, mit keres egy jazzmagazin kritika rovatában a korongról szóló írás? Nos, a CD-n néhány jazz standard is elhangzik (a „Lotus Blossom” Billy Strayhorn-tól, Bill Evans egyik legismertebb munkája, a „Waltz for Debby”,  Duke Ellington „Come Sunday”című műve, és Earl Hines „Rosetta”-ja), sőt, olyan jazzista nagyágyúk szerepelnek a korongon, mint Charles Lloyd (tenorszaxofon) és Bill Frisell (gitár). A 14 „track” további dalait Toussaint, és a hozzá hasonló vonalon tevénykedett/tevékenykedő szerzők-előadók adják.

„Play” gomb megnyomása után, kissé tudathasadásos állapotba kerültem, amikor -például- felcsendült a gyönyörűséges „Waltz for Debby”, melyből Toussaint-ék egy 4/4-es, latinos, blues-os lüktetésű darabot alkottak. Elég furcsa koncepció, azonban hamar „lenyugodtam”, mert ízléses, a zongorista stílusához teljesen passzoló parafrázist hallottam. Azért azt nem garantálom, hogy Bill Evans is így gondolná...

Allen Toussaint játéka számomra az ösztönös tehetséget juttatja eszembe. Úgy érzem, nem volt igazán képzett zenész, de a Benne rejlő érzéseket -legyen az romantika, vagy „dögösség”- száz százalékosan el tudta juttatni a Közönséghez. Nem csak a Hallgatóságot „kapta el” Toussaint, hiszen Oscar Peterson, de még Keith Jarrett zenéjében is felfedezni vélek hasonló motívumokat. Nyilván Fats Waller, Art Tatum és még sokan szóba jöhetnek, de azt gondolom, Toussaint is azok közé tartozott, akikre figyeltek a kortárs és későbbi jazzgéniuszok. És -valljuk be- ez megsüvegelendő!

Számomra az egész lemez egy furcsa hangulatról szól. Egyfajta antológia. A modern jazz gyökereit hozza felszínre, úgy, hogy a már kialakult új irányzatokat is „képbe hozza”. Nehéz és kockázatos vállalkozásba kezdtek a muzsikusok és a kiadó, de Allen Toussaint erős egyénisége, ősereje minden falat ledöntve, egy unikális anyaggá tette az „American Tunes”-t, és megkoronázta életművét!


Allen Toussaint: American Tunes (Nonesuch Records 2016)


1. Delores Boyfriend

2. Viper’s Drag

3. Confessin (That I Love You)

4. Mardi Gras in New Orleans

5. Lotus Blossom

6. Waltz for Debby

7. Big Chief

8. Rocks in My Bed

9. Danza, op. 33

10. Hey Little Girl

11. Rosetta

12. Come Sunday

13. Southern Nights

14. American Tunes


Allen Toussaint – zongora, ének

Jay Bellerose – dob, ütőhangszerek

Bill Frisell – elektromos gitár

Greg Leisz – acélhúros gitár

Charles Lloyd – tenorszaxofon

David Piltch – bőgő

Adam Levy – akusztikus gitár

Cameron Stone – cselló

Amy Shulman – hárfa

Rhiannon Giddens – ének

Van Dyke Parks – zongora, hangszerelés


Vissza a lemezhez