JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. április 25.
Névnaposok – Márk2024. április 25.
Pacsirtasirató a Muflonban2024. április 15.

Lemezpolc kritika:
Wooten, Victor - TRYPNOTYX

Wooten, Victor: TRYPNOTYX 2017. szeptember 30., Dr. Szabó Csaba

wooten-chambers-francheschini-trypnotyx.jpg

Wooten-Chambers-Francheschini – TRYPNOTYX (VIX Records)


Vagyis: a borító alapján, lehet, hogy nem is Victor Wooten szólólemez ez, hanem egy hármas, egyenrangú kollektíva produkciója? Mindhárom zenészről írtam a tegnapi Seattle-i koncertjük kapcsán:

http://www.jazzma.hu/hirek/2017/09/29/victor-wooten-trio-jazz-alley-seattle-usa-2017-szeptember-28

Most tehát magáról a lemezről (ami ma reggel egyből a New York-i Jazz Albums lista 7. helyén nyitott!), röviden: változatos, ötletdús muzsika. Pont olyan, mint amit ettől a három zenész-legendától elvárhatunk. A tízből négy kompozíciót Bob Francheschini jegyez, a többi Victor szerzeménye. (Egyébként a lemez címe is Bob agyszüleménye.) Mély groove-ok, funk alapok, néha latinos/franciás "beütések". Itt-ott egy kis elektronika. Space-jazz-narrációs átkötések. Dennis Chambers utánozhatatlan (egyesek szerint: hiperaktív) dobolása. És Victor Wooten kristálytiszta, virtuóz, fun-fun-fun-fun-fun basszusjátéka. (Pár számban, szinte alig észrevehetően Varijashree Venugopal énekes és a "voicetrumentalista" Michael Winslow is felbukkan.)

Jó kis lemez ez: egy pillanatra sem unalmas: a nagy elődök (Stanley Clarke, Marcus Miller, Jaco, Weather Report) által lefektetett úton halad, de előremutat. Pár hallgatás után a latinos-motívumos, játékos "Liz and Opie", a lazán funkos "Cruising Altitude", a mélyen funkos "Funky D" és egy blues-alapú szám ("13rd Floor") és a lírai "A Soul Fill of Ballad" a kedvenceim.

A borítón a köszönetnyilvánításoknál Dennis köszönetet mond, azért, hogy egyáltalán még életben van. (Aki nem lenne képben: pár éve májelégtelenséggel intenzív osztályra került, és élet-halál között lebegett.) Szerencsére, ez a lemez is azt mutatja, Dennis újra a régi: ugyanazzal a régi elánnal "nyomja".

Pozitív, inspirált lemez ez. Óriási élvezet hallgatni. Wooten egy interjúban így határozta meg a stílust: “It’s a jazzy version of funk or funky version of jazz.” Akármi is ez a zene, nagyon a helyén van. Nem csoda, hogy a mindenféle listákon (iTunes jazz lista, New York jazzlista...) előkelő helyeken nyitott.



Vissza a lemezhez