JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
Saját hangon2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

Antonio Sanchez - Pécs

Pécs számomra az egyik legkedvesebb és legszebb vidéki város. Sokkal jobb sorsra érdemes, mint ami napjainkban jut neki. Március 23-án azonban egy olyan koncert részesei lehettek a pécsiek, amelyre sokan irigykedhetnének országszerte.

Pat Metheny dobosa, Antonio Sanchez két hét szabadságot kapott a „főnökétől”, hogy most megjelent NEW LIFE című lemezének anyagával Európában turnézzon.

Megvallom őszintén, nem tartozom azok közé a magyarok közé, akik a dobszólókra gerjednek. Jó pár koncerten tapasztaltam a közönség szinte extázisba esik, ha egy dobos elkezdi látványosan püfölni a hangszerét.

Szerintem a dob igen fontos hangszer egy zenekarban, de akkor jó, ha érezni a jelenlétét, mégsem „róla szól” a zene. Amikor először láttam (igen, látni kellett) és hallottam Jack DeJohnette-et dobolni, akkor arra gondoltam, igen, ez az! Elegánsan kevés mozdulattal, nem hadonászva, de minden pillanatban érzékelve nem is dobolt, muzsikált!

Aztán most szombaton egyik ámulatból a másikba, mondhatnám transzba estem. Mindig tudtam, hogy Antonio remek dobos (ha nem tudtam volna, akkor Budapesttől Pécsig megtapasztalhattam, mert a kocsiban az új lemeze szólt), de amit a Kodály Központban már a beálló próbán is tapasztaltam, az lenyűgözött.

A meghirdetett koncert második részében lépett fel zenekarával. 21.15 perckor kezdtek, ennek a későbbiekben volt jelentősége. Elkezdődött a koncert és már az első számban egy energiahullám indult el a nézők felé. Zenésztársai különleges szólókkal örvendeztettek meg minket. Nekem nagyon tetszett a fiatal zongorista, John Escreet stílusa. Ő is telve energiával játszott, ezért varázslatos volt, milyen finom lírai betétet adott elő az egyik számban. David Binney szaxofon játéka, és mondhatnám Orlando de Fleming „egyszerű, tiszta” bőgő játéka, méltó partnere volt a másik két hangszernek. Az egész koncert alatt azt éreztem: "minden tökéletes, minden a helyén van". A zenészek együtt lüktettek átvéve Antonio hallatlan energiáját. Kézben tartotta nem csak a dobverőket, hanem az egész zenekart, mindezt úgy, hogy nem voltak (még a dobszólója közben sem!) a nézőknek szóló látványelemek.

És ez az erős pulzálás két órán át csak hömpölygött felénk. Azt hiszem a közönség este 11 felé már nem tudta követni a tempót. Négy óra az előzenekarral együtt egy kicsit sok volt. Más esetben gondolom „szétszedték” volna a koncerttermet. Így csak vastapssal és lábdobogással köszönte meg a közönség a páratlan koncertet.

Vissza a hírekhez