Az öt nővéres Ramonito megdicsőülése
A TAKE THE MOL TRAIN európai jazzvonata ezúttal karibi vendégeket szállított az Opus állomásra. (A zongorista Amsterdamból zakatolt ide, a bőgős Hamburgból, míg a dobos Londonból.) Európa új irányzatait bemutatni hivatott sorozat vonatán nem potyautasok ültek, bár a Karib tenger valóban nem Európa partjait mossa. A kubai zenészek azonban több mint egy évtizede ezen a kontinensen élnek, így joggal kerültek a vonat étkezőkocsijának fellépői közé.
A zongorista Ramón Vallé testvére, az énekes Elsa, ráadásul már hazánk lányának számít, 1996 óta él és alkot Budapesten, férje Winand Gábor. Hármójuk közös koncertjét Sebők György 2008-ban készült koncertfilmjében láthatjuk. 2009-ben „Fabulas” címmel a BMC-nél jelent meg triólemeze Eric Vloeimans trombitással és Winand Gáborral, tovább erősítve magyar és európai kapcsolatait.
Ramón Vallé 1964-ben született Kubában, Holguin városában. Hét évesen kezdett ismerkedni a zongorával. Tehetségére hamar felfigyeltek így a szülővárosában működő Escuela Provincial de Arte elvégzése után Havannába került és ott diplomázott az Escuela Nacional de Arte intézményében 1984-ben. Ezután koncertek sora következett neves kubai zenészekkel, a latin-amerikai jazzfesztiválok kedvelt vendége lett. Neve a térség jazz szcénájában egyre ismertebbé vált. A legnagyobb tehetség a fiatal zongoristák között, mondta róla a hazánkban is ismert Chucho Valdés, 1993-ban megjelent első lemeze, a „Levitando” méltatásakor. Ezt a három évvel később megjelent „Piano” és az 1997-es „Jamboree” követte. Sikerekkel a bőröndjében, 1998-ban költözött át Európába, jelenleg Hollandiában él. Több lemeze jelent meg itt is, 2002 óta pontosan hat (ebben a „Fabulas” is benne van). Jelenleg a tizedik lemeze bemutatójára készül, április 12-én az amszterdami Bimhuis-ban lesz a „Take Off” címmel megjelenő anyag premiere. Az Opus Club közönsége ebből is kapott ízelítőt, az itt fellépett trió szerepel a jövő hónapban megjelenő CD-n is. Omar Rodrigúez Calvo nagybőgős és Ernesto Simpson dobos még gyermekkorukban kötöttek barátságot Ramón-nal. Aztán különböző országokba vetette őket a sors, míg az ezredforduló környékén újra találkoztak. Összeálltak, de újra szétszéledtek a világba. Most 13 év után a barátok újra egymásra találtak, és ebben a formációban koncerteznek Európa szerte. A megjelenő új album zenei anyagán kívül Vallé teljes repertoárjából kaphattunk ízelítőt, a „Levitando”-tól a legutolsó (2012-es) „Flashes from Holland” anyagáig. Így a jellegzetes kubai ritmusoktól eljuthattunk a tiszta kortárs jazzig. „Kubai zenész vagyok, aki a jazz műfajába sorolható, de a zeném számos zenei forma határán mozog. Néha trubadúrnak érzem magam, mivel történeteket mesélek el, szavak nélkül.” – mondta magáról Vallé. Természetesen a kubai zene gyökerei ezekben a szerzeményekben is hallatszanak, de a zenei alapjuk valóban más. Végig dallamos, tökéletes kompozíciókba ágyazott virtuóz improvizációkat hallhattunk. Külön öröm volt, hogy a „Fabulas” zenéjét felelevenítő részben a trióhoz csatlakozott a közönség soraiban helyet foglaló Elsa Vallé és Winad Gábor is. Igazi karneváli hangulatot varázsoltak, forrt a levegő, páran nem is bírták ülve hallgatni a lüktető ritmusokat, felállva ringatóztak a zenére. Elsa és Gábor visszaültek helyükre, de a hangulat továbbra sem lankadt, fergeteges szólókkal kápráztattak el a trió tagjai. (Ha valaki kíváncsi az én véleményemre is, annak elárulom, hogy nekem az egész koncert tetszett, de számomra a három csúcspontot Ernesto Lecouna kubai szerző „Siboney”-ja, az „All the Things You Are” újra értelmezése, valamint a ráadás szám jelentette, ahol Ramón mint egy kisgyerek átugrált a színpadon és „leölözött” a dobossal! – A szerk.)
A kubai jazz egy másik arcát ismerhettük meg a koncerten. Nem a jól ismert Buena Vista Social Club stílusát követő, de annak gyökereit meg nem tagadó hármast hallhattunk. A jazzvonatra szállók ritka jó élménnyel gazdagodhattak, egy izgalmas zene ritmusaival és dallamaival a fülükbe zakatolhattak az Opus-ban. Reméljük, a Ramón Vallé Trio újból ellátogat hozzánk, addig is köszönet a vonat vasutasainak és az állomásfőnöknek!
