JazzMa

Friss Hírek

Jazzlista - december 08.2018. december 09.
Könyvbemutató a BMC-ben2018. december 06.
Lantos Zoltán: Sonaris2018. december 04.
Játék – 2018 december2018. december 02.
Bublé, Michael: Love2018. december 02.
HENDRIX SZÜLETÉSNAPJÁN2018. december 01.
Hegedűsök a klubban2018. november 29.
DUSKA duó nyert Pozsonyban2018. november 29.
BLANCHARD ÚJRA 2018. november 26.
A BAJNOKOK JUTALMA2018. november 21.
A szaxofon zamata - döntő2018. november 19.

Hírek

Pályatársai búcsúznak Vasvári Páltól (1957-2016)

Csütörtökön délután (június 23-án) álmában érte a halál az 59 éves Vasvári Pál basszusgitáros-zeneszerző-zenekarvezetőt. Az 1980-as évek legelején robbant be a magyar jazz zenei életbe, tehát mondhatjuk azt is, pályája három és fél évtizeden át tartott. Az általa vezetett In Line a magyar jazztörténet legsikeresebb jazz-rock zenekara volt. Ő volt az első olyan magyar jazzmuzsikus, aki saját erőből olyan világhírű amerikai jazzmuzsikusokat hozott hazánkba, mint Dave Samuels és Mike Stern. Miután öccse (Zsoldos Béla) megbízásából Zsoldos Mari tegnap kora délután felhívott, mondván, szeretnék, ha a JazzMa.hu lenne az első orgánum, amely közzé tenné Pali halálát, első címszónak fel is tettem Kis hírek – friss hírek rovatunkba! Majd rögtön utána kör e-mailt küldtem 19 egykori muzsikustársának, hogy aki akar, emlékezzen meg Paliról, akár egy sztorit is hozzáfűzve! Nos, eddig nyolcan jeleztek vissza. Ígérem, hogy folyamatosan felteszem ebbe a cikkbe, amint a további írások is beérkeznek! Alább nem abc sorrendben, hanem aszerint helyeztem el az írásokat, hogy Pali kivel mikor kezdett barátkozni/játszani!

vasvari-pal-2016.jpg


Kárpáti Dódi

A Palival kapcsolatosan én igazi turné sztorikat nem tudok prezentálni. Ő olyan barát - testvér nekem, akivel tinédzserként együtt bújtuk a képzőművészeti könyveket, és örültünk egyszerűen annak, hogy együtt vagyunk. Csepelen volt egy bányató, ahova gyakran mentünk. Nem tudom ezt jobban elmagyarázni. Tudod, amikor együtt alakítod az életed valakikkel, akiket nagyon szeretsz.... Ez meghatározó! Együtt jártunk az akkori avantgárd jazz, én inkább úgy fogalmazok az avantgárd zene úttörőire... Kőszegi - Lakatos - Szabados - és sorolhatnám, és szívből kérek elnézést a meg nem említett projektekről... Berkes - Pege -.....  és igen, a Syrius is közre játszott fontos folyamatokban. Például abban, ahogy a zenész életet választottam. Az ott tapasztalt nyitottság (a zenében), a különböző stílus elemek koherens alkalmazása miatt döntöttem a zenélés mellett. Ez nálam nagy döntés volt, mert senki sem erősített benne, de ez hosszabb téma, amire itt nem akarok még kitérni. Szóval az a kohézió, ami akkor (70-es évek) megvolt az előre mutató zenében, meghatározta az érdeklődésemet. Soha többé nem akartam mást csinálni, mint akkor azok a fickók!!! És ez így maradt meg és így van jól Nálam! Köszönet Palinak először!!! Aztán meg eltelt cirka 30 év és találkoztam Palival újra és úgy, mint két gyerek újra..., és azt mondtuk, te tudod, amit tudsz, és én tudom, amit tudok... és folytattuk, ahol abbahagytuk... nem volt egyszerű, hiszen Ő iskolázott volt, én meg nem. Mégis volt egy mélyről jövő közös alap, egy iránytű.... És erre lehetett építeni. Az Ő barátsága mutatott rá több fontos élettanulságra: például arra, hogy nem csak úgy értünk meg dolgokat, ha tudatosul bennünk. Most úgy érzem, sokkal többet tudnék mesélni erről, mint amit leírtam, de ebben a cikkben nincs ennyi lehetőségem. Ezért most lezárom az amúgy nyilván hosszúra nyúlt gondolatomat. Ölelés mindenkinek, aki érti. Aki nem, annak is egy köszönés "SZEBAPSZ"!!!!!


Tony Lakatos = Lakatos Tóni (Frankfurt)

A Palival kb. 40 évvel ezelőtt találkoztam először, méghozzá az akkori Múzeum körúti antikvárium lemezosztályán, ahol eladóként dolgozott és nagyon tájékozott volt jazz LP ügyekben. Akkor még nemhogy CD, de kazetta sem nagyon volt… Gyakran bejártam hozzá, és hallgattunk jazzlemezeket. Akkortájt kezdett el bőgőzni. Rögtön el is neveztük Garrison-nak a Jimmy Garrison (Coltrane bőgőse) után, mert az volt a kedvence. Akkoriban még híre-hamva sem volt a basszusgitárnak.
Később a Füsti zenekarában játszottunk sokat együtt, amiről LP is készült, és később a saját Bacillus nevű zenekarban, miután a Tiborcz András disszidált Ő került a helyére.
Mindig kapcsolatban voltunk az elmúlt években, pár felvételen játszottam is, amit a Pali producált. Tavaly volt szerencsém egy rövid turnéban játszani a Magyar Jazz Quartet-tel, ami a Pali zenekara volt valójában Szakcsival és a Kőszegivel.
Nagyon fog hiányozni.


Laszlo Gardony = Gárdonyi László (Boston)

Borzalom. Ilyen fiatalon... Először a rádióban találkoztam Palival, amikor a munkatársad lett. Mindjárt észrevettem, hogy igazán szereti a jazzt, sokat hallgatja, és sokat tud róla. Amikor a Bacillusban együtt játszottunk, mindig egy pozitív, jót akaró zenekari tagnak bizonyult, ami nagyban hozzájárult a zenekar összetartásához. A Tóniét és az én zenémet nagy megbecsüléssel, szeretettel, igaz szívvel játszotta, és sok örömteli koncertet játszottunk együtt. A zene business oldalához egy természetes tehetsége és hozzáállása volt. Nagyon sajnálom, hogy ilyen fiatalon érte a halál.


michael-brecker-on-drums-1981.jpg


Itt van egy fotó, amikor a Bacillusba beszállt a Michael Brecker dobon. Pali bőgőzik, én zongorázom, Tóni megbabonázottan nézi Michael-t. (Ez az 1982-es Debreceni Jazz Napokon készült a Steps koncert utáni jam-en! – A szerk.)

Az élet értékes ajándék, és fontos, hogy önmagunkra-szabottan, elhivatottan töltsük el. Pali ezt tudta, így bár nem igazan hosszú volt élete, egy teljes életet élt - személyes, és nyilvános sikerben.


Kőszegi Imre

Talån már a 80-as években kerūlt Pali ės Csepregi Gyuszi a zenekaromba, mint ifjú titánok, majd később is találkoztunk alkalmakkor, sőt még később már én is játszottam Pali zenekaraiban (In Line, Magyar Jazz Quratet). Mostanában játszott, és szervezett (amit különben egyedülállóan tudott) a Kőszegi New5 zenekaromban. Ma játszott volna velūnk RévKomárom városban (Mr. Priváti - Dódi, Sz.Ricsi, én és ma Pali fia Marci fog basszusgitározni.) Nem könnyű megemészteni egy halálesetet, pláne egy ilyen váratlant. Sajnos elég gyakori ez mostanában. Belőlem ilyenkor mindig egy darab távozik, egyre lukasabb leszek lassan...

Isten Veled Pali, jó ember voltál.  (Marcira odafigyelünk!)


Borlai Gergő (Barcelona)

1992-ben az unokabátyám elvitt egy In Line koncertre az FMK-ba.
Bitang lineup volt. Gyuszi, Pali és Tóth Gyula mellett Szakcsi, Solti, Szendi Gabi játszottak akkor a zenekarban.
Onnantól fogva 2 éven át álmodoztam, hogy a zenekar tagja lehessek.
Aztán 1994 tavaszán csörgött a telefon. A Pali volt…
Az első koncertünk Szegeden volt a JATE klubban. Szakcsi Robi volt akkor a billentyűs. Óriási élmény volt. Nem voltam még 16 éves.
Két évig játszottam velük és főleg quartet-ben léptünk fel Tóth Gyulával. Abban az időben az In Line turnézó zenekar volt, így rengeteget utaztunk, felejthetetlen élményekkel gazdagodva.
Aztán besűrűsödött az életem és elváltak útjaink.
1998-ban aztán megint a zenekarban találtam magam és 2 évig megint körbe utaztuk az országot.
Ez is nagyon erős quartet volt majd' egy évig Kaltenecker Zsoltival, majd Nagy János barátommal a billentyűs poszton.
Aztán ismét búcsút intettünk egymásnak, de Csepregi Gyuszival sajnálatos haláláig mindig dolgoztunk együtt valamilyen produkcióban.
A Palival viszont évekig nem találkoztam, nem beszéltem.
Aztán elkezdtünk összefutni koncerteken, ahol ő is, én is játszottam és mindig sokat beszélgettünk.
Fáradhatatlan volt, mindig tele ötletekkel.
Amikor az In Line tagja lettem és felmentem hozzá megbeszélni a részleteket, az első dolga az volt, hogy megmutatta a Tribal Tech „Illicit” lemezét, ami aztán elképesztően befolyásolta a zenei világomat.
Amikor bekerültem a Tribal Tech-be, ő volt az első, akinek ezt megírtam.
Tavaly ősszel beszéltünk telefonon egy órát. Lelkesen mesélte a 60. szülinapi koncertjével kapcsolatos ötleteit (el is kérte a Scott Henderson e-mail címét). De ez a koncert sajnos elmarad.
Pali rengeteget tett a magyar fúziós zenéért. Sokunk köszönhet neki sok mindent.
Nyugodj békében barátom! Erős páros lesztek odafönt is a Mennyei Zenekarban!


Nagy János

„Janikám” - így kezdte hívásait Pali bácsi. 1995 tavasza óta tegnapig.

Amikor először elhívott az In Line együttesbe sokan figyelmeztettek, vigyázz Palival! Egy évig vigyáztam, majd szóltam, mint barátomnak, figyelmeztessen, amikor vigyázni kell, mert eddig csak szeretetet, figyelmet, segítséget kaptam Tőle, nem akarok tovább vigyázni.

Nála, Vele vettem fel első lemezeimet, együtt csináltuk mások és saját albumait. Pár hónapja még együtt játszottunk, terveztük a következő produkciót. Mindezt mindig a legjobb hangulatban, egyetértésben.

Egyszer megkérdeztem, hogyan tudom mindezt visszaadni Neked Pali bácsi?

"Janikám, sehogy. Majd segítesz te is másoknak, úgy."

Ilyen Ember volt Pali.

A többi történetet pedig majd meséljük még sokáig a buszokban.

Velünk leszel mindig az utunkon!


Birta Miki

Elment az én Pali barátom

Harmadszorra kezdek bele, nem könnyű. Nekem a Pali kicsit olyan volt, mint az U.S.A-ban a Miles. Remekül érzett rá, hogy merre mennek a dolgok. Félelmetesen tájékozott volt zenében. Mindig csak előre tekintett, folyton fürkészte az új tehetségeket itthon és a nemzetközi vizeken. Kiváló érzéke volt olyan csapatok létrehozásában, ahol a zenészek nem csak megértették egymást, de jól tudtak együtt kommunikálni. A Palinak ehhez orra volt. Engem is ő hívott el 96-97 tájékán. Akkor nem is sejtettem hova vezet majd ez az út. Hogy hány és hány zenekar lesz ebből. Hány lemez és turné, itthon és külföldön. Mennyi nevetés, és mennyi öröm. Hány felejthetetlen koncert. Hogy mennyire meghatározó lesz majd a vele való zenei kapcsolatom, és ma már elmondhatom a barátságom is. A Pali intézmény volt.
Nem tudok most többet írni. Ha elkezdeném leírni az emlékeimet (Unga-Bunga, Vasvári String Trio, P.H. Connection, Jimi Hendrix Project, Night Runner, In Line 20), minden nap eszembe jutna még valami, amit hozzá kellene tenni. Sosem érnék a végére. 18 évet töltöttünk együtt a pályán kisebb nagyobb megszakításokkal. Tisztelte a tudást, sokra értékelte a barátságot. Mindig tisztelettel fogok emlékezni rá. Egy olyan emberre, akitől nagyon sokat kaptam a pályám során.

Pár hete volt az 59. születésnapja. Elmentünk és jól megmuzsikáltuk. Utoljára. Az volt az utolsó fellépése.
Isten vigasztaló kegyelme legyen mindazokkal akik szerették, és gyászolják.
Nagyon hiányzik nekem az én Pali barátom.


Szaniszló Richárd

One of the Few.
Pali, és Csepregi Gyuszival alkotott zenekara, az In Line 1989-ben 12 évesen számomra egy irdatlan jó marimbás, gitáros jazz-rock zene képviselője volt, a „felnőttek” zenéje, ami elérhetetlen volt, megfoghatatlan. Ajándékba kaptam a zeneiskolai bizonyítvány mellé. (Később kiderült, Pali is, én is rajongtunk a Spyro Gyra zenekarért!)
Az évek alatt jazz vibrafonossá válva párszor már beszélgettünk, küldtem neki demót Orosházáról. Itt kezdődött a barátságunk. A közös tervek, az álmok évek múlva valósultak meg. Játszhattam a Kőszegi New5-ban és az In Line-ban Csepregi Gyuszival és Palival. Fergeteges bulik, nagy sztorik, amiket mindenki ismer. Kőszegi Imre barátom és Pali kifogyhatatlan anekdotái, az örök jókedv és szeretet. Képes volt bármikor felhívni, csak annyira is, hogy „Ricsikém, mekkorát játszottál a koncerten!" „One of the Few", aki mindig akkor dícsért, amikor szükséged volt rá. Sőt, egyáltalán!!! Dícsért, szeretett, őszintén szívből, talán, mert közösen a zenekarral megvalósítottuk az álmát, vagy épp csak azért, mert szeretett mindannyiunkat. Osztoztunk az örömében, és Ő szerette megosztani az örömét velünk. Mi is vele. Élete legjobb zenekara voltunk, mondta. Áldom az eget, hogy mindent elmondhattam neki, amit gyerekkoromtól kezdve nem tudtam. Elmondhattam, milyen hálás vagyok Neki mindenért. Még időben.
Ez volt Pali. One of the Few. A szeretet. Atyáskodott, jó értelemben, dícsért, ölelt. És mindig úgy köszönt el -mindannyiunktól- „Csókollak, drágaságom!”.

Ha adott volna neki időt a Jóisten, most is így köszönt volna el….

Vissza a hírekhez