Debreceni mozaikok
A szombat este is jó zenével és hűsítő borozással telt a Nagyerdőben. A Fórum színpad műsora változatos és minden igényt kielégítő volt. Lássuk, kiket hallgathattunk!
Az első részben fiatal versenygyőztes tehetségek mutatkoztak be. Raboczki Balázs, aki a Magyar Jazz Szövetség kedvezményezettjeként „Az év fiatal jazzmuzsikusa” címet viselheti 2017-ben, a zeneakadémiai gyakorlaton alakult, és később együtt maradt quartettjével lépett színpadra. A zenekar további tagjai: Wolford Benjamin (zongora), Dénes Ábel (nagybőgő) és Kiss Tamás (dobok) voltak, a standardekre alapuló, bopos hangzású kompozíciók előadásával meggyőzték a hallgatóságot, hogy jó helyre ment a megtisztelő díj. Az I. Belvárosi Jazzverseny győzteseivel folytatódott a műsorrész, ahol a jövőt várhatóan meghatározó további jazzistákat ismerhettünk meg. A Young Tigers név mögött rejtőző fiatalok a fesztivál legifjabb résztvevői voltak, többnyire még középiskolás diákokból állt össze az együttes; Ifj. Oláh Kálmán szaxofonozott, Egri János Jr. zongorázott, Jónás Géza nagybőgőzött, és a fesztivál legfiatalabb zenésze, a mindössze 16 éves Jónás Fülöp dobolt. A verseny basszus- és énekkategóriájának győztesei is csatlakoztak aztán egy-egy szám erejéig kortársaikhoz és barátaikhoz, Berki Dávid és Farkas Zsolti is további bizonyítékokat adtak arra, hogy lesz Magyarországon jazz a jövőben is – csupa tehetséges, virtuóz fiatalember bűvölte el a közönséget, lendületes kezdést adva az estnek.
A következő fellépők már komoly utat futottak be: Szakcsi Lakatos Béla hosszú évtizedek óta meghatározó személyisége a jazz-zongoristák világának, és Pocsai Kriszta is a legkiválóbb énekesek egyike. Műsorukkal a 100 éve született Ella Fitzgerald-nak állítottak emléket, de a standardekre épülő program nem múzeumi hangulatú, hanem friss és üdítő volt előadásukban. Elegáns, humoros, könnyed perceket ajándékoztak az egyre nagyobb számban gyülekező hallgatóknak.
A harmadik részben jazz-rockot hallhattunk: a Syrius Legacy játszott. Második albumuk ez év elején jelent meg, az első nagyobb blokkban ennek anyagát, a Széttört álmok szvitet mutatták meg. A nagy siker aztán további muzsikálásra buzdította a zenészeket (Benkó Ákos – dobok, ének, Ludányi Tamás – alt- és szopránszaxofon, Vidákovich Izsák – tenorszaxofon, fuvola, Tempfli Erik – billentyűk és Fonay Tibor – basszusgitár) és jópár számot kaptunk még az első albumról, Az Ördög Álarcosbáljáról is. A közönség egy része az eredeti Syriust ismerte még, és annak emlékei alapján kérték a dalokat – de a mai feldolgozást fogadták kitörő lelkesedéssel. Mindig aktuális mondanivalójú, erős zene, amit hallhattunk, kiváló előadásban, nagyszerű zenészek összeszokott játékával.
A negyedik fellépők az 1917-ben létrejött Finnországból érkeztek, s egy újabb centenáriumra hívták fel a figyelmünket: Thelonious Monk is éppen 100 évvel ezelőtt született. Kadi Vija és Joonas Haavisto ének-zongora duettje kifejezetten ezen apropóból alakult meg 2016-ban, de összeszokott és kimunkált produkciójuk régóta működő együttes benyomását kelti. Az énekesnő részéről külön kuriózum volt, hogy a dalokat végig scat-elve adta elő. Csengő hangja, mindig tiszta intonációja és mindkét előadó elegáns, virtuóz játéka szép élményekkel gazdagította a stílusra fogékony hallgatókat.
Az utolsó rész már a bulié volt: A Kéknyúl és Jónás Vera fergeteges hangulatú funkyt szólaltatott meg a Nagyerdő közepén. A saját számokból álló program lendületes, táncolásra sarkaló zenékből állt és az eddigre már kicsit hűvösebb időben el is foglalták az emberek e célból a színpad előtti teret. Premecz Mátyás (billentyűk, Hammond orgona), Csókás Zsolt (gitár), Bata István (basszusgitár), Badics Márk (dobok), Kováts Gergő (szaxofon), Bognár Attila (harsona) és Puskás Csaba (trombita) virtuóz könnyedséggel varázsoltak, és az emberek felszabadultan élvezték a nyári éjszakát.
