Fókuszban az EKF-pályázat: Debrecen gőzerővel készül!
Van-e ideális EKF? Mitől sikeres ma egy EKF pályázat? És miért Debrecen? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Társadalmi kérdések, kulturális válaszok című nemzetközi szimpóziumon azok az Európa 8 országából érkezett nemzetközi és hazai szakemberek, akik egy-egy város kulturális főváros pályázatában aktívan tevékenykedtek, tevékenykednek ma is. A 2017. szeptember 29-én rendezett konferenciát az EKF Debrecen 2023 Programiroda és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szervezte azzal a céllal, hogy egy kiemelt színvonalú, a kritériumoknak teljes mértékben megfelelő pályázati anyagot tudjon benyújtani 2017. december 20-án. (Azt csak zárójelben teszem hozzá, ez a beszámoló csak azért kerülhetett fel a JazzMa.hu-ra, mert a pályázat szerves része lesz a Debreceni Bor- és Jazz Napok is! Amely az idén minden eddigi magyar csúcsot megdöntve 74 borász nedűit prezentálta, nem beszélve arról, hogy 4 nap alatt közel 25 ezer ember látogatott ki a Nagyerdőbe. És hogy az új magyar jazz csúcsról is szót ejtsek: 4 nap alatt a 3 színpadon 12 ország képviseletében 43 együttes lépett fel, melyekben 179 jazz zenész muzsikált! - A szerk.)
Olyan rangos nemzetközi szakemberek osztották meg értékes és hasznos tapasztalataikat az EKF-projektek kapcsán a jelenlévőkkel, mint Chris Baldwin, a Wroclaw 2016 pályázat tanácsadója és a Galway 2020 projekt művészeti igazgatója. Chris Baldwin üdvözölte az eddigi debreceni előkészítő tevékenységet és támogatásáról biztosította a Debrecen 2023 projekt további nemzetközi lépéseit.
Christian Potiron, a Kassa 2013 és a Plzeň 2015, valamint a Novi Sad 2021 projektek tanácsadója, és Mikel Goñi, a Donostia-San Sebastian 2016 projekt tanácsadója is az előadók között szerepelt – ők a korábbi EKF-sikerekről, tanulságokról számoltak be. Míg a Rijeka 2020, a Novi Sad 2021, és a Kaunas 2022 projektek tanácsadói: Dorian Celcer, Vuk Radulović és Žilvinas Rinkšelis az új kritériumok kapcsán adtak bővebb felvilágosítást és tanácsokat Debrecennek.
“Debrecen egy koherens jövőképpel rendelkező város és hosszú távú célunk, hogy egy európai léptékkel is mérhető gazdasági, oktatási és kulturális központtá váljon. A városnak az Európa Kulturális Fővárosa pályázat elnyerése nem csak egy cél, hanem eszköz is, a 2030-ig tartó kulturális stratégia egyik állomása. Egy katalizátor, mely beindítja a fejlődés motorját és láthatóvá teszi azt az európai kontextust, melyben el akarjuk helyezni Debrecent.” – hangsúlyozta a szimpóziumon Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere.
Teljes a támogatottság a lakosok körében is: a közelmúltban végzett felmérés szerint a lakosság 93%-a támogatja a projektet. Ez többek között a programiroda tevékenységének is köszönhető, hiszen a számos lakóterületi fórum, kitelepülés, rendezvény útján, illetve az online kommunikációs csatornákon az elmúlt fél évben több száz ezer emberhez jutott el annak a híre, hogy Debrecen városa pályázik a rangos elismerésre.