JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 28.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

BJC, SoLaTi

Legújabb gyakornokunk, Nagy Emma (aki maga is jazzénekesnő, a Bartók jazzkonzi elsős növendéke) az alábbi sorok szerint nem vette zokon, hogy csütörtök este a BJC-be küldtem SoLaTi koncertre! – A szerk.

Akár populáris, akár egy szűk rétegnek szóló zenét játszik valaki, az eredetiség és önazonosság fontossága ugyanúgy meghatározó része marad. Hogy ez melyikben a nehezebb feladat, az persze nagyon sok mindentől függ. Népszerű zenét sajátosan, "sajátos zenét" népszerűen, valójában egyik sem lehet könnyű.

Épp ezért amikor olyan zenészek, mint Pocsai Kriszta (ének), Oláh Tzumo Árpád (zongora, szinti), Heilig Tomi (basszusgitár) és Toni Snétberger (dob) kezd el Neo Soul, R&B irányú jazz-t játszani, ráadásul együtt, akarva-akaratlanul kíváncsi lesz az ember. Mennyire mennek bele a műfajba, mennyire lesz hasonló az eddigi munkáikhoz, stb. Akár milyen jó zenész valaki, egy számára új (vagy csak a közönség szemszögéből új) irányt kipróbálni nem kockázatmentes feladat.

Amennyire ismerjük ezt a Hip-Hop-os, Soul-os vonalat, tudjuk, hogy nem a számok bonyolultsága a legjellemzőbb rá. Akkor jó (mondjuk ez mindenre igaz…), ha arányosan játsszák, nem akarja senki túlkomplikálni, sem szólókban sem szerkezetben, hiszen akkor elveszíti a lényegét.

Nem könnyű megtalálni az arany középutat, de a zene érdekében tudni kell előtérbe helyezni az egyszerűbb témákat, és azokat magas szinten megfogalmazni.

Nagyon jó volt, hogy nem az volt az érzésünk, hogy ezen a koncerten szólókat hallunk pár számra rájátszva. Jó volt az összeállítás, azok a bizonyos arányok.

Bátrak voltak a zenészek, merész hangszínekkel és ötletekkel. A szinti mindig jókor vágott bele a zongora szavába, és a koncert legvégéig meglepően új gondolatok és mondatok hangzottak el.

Amikor Oláh Tzumo Árpád megalapította a zenekart, azt hiszem teljesen jogosan gondolt az énekes Pocsai Krisztára. Persze a hangja is passzol a koncepcióhoz, de színpadi jelenlétének a természetessége és összhangja azzal, amit csinálnak, az nagyon is említésre méltó.

Egyébként ez mindegyikükre igaz volt, csak az ő személyében volt a legszembetűnőbb.

A ritmusszekció kivételes volt, szerintem nem sokan mernének egy dobtémára párhuzamosan egy másikat játszani élőben, én ezt először Christian Scott-éknál láttam, és ott is nagyon tetszett.

Összefoglalva az estét, nem csak nagyon jó, hanem hiteles zenészeket hallhattunk.


img-1190.jpg

Vissza a hírekhez