Fesztiválhangulat a Budapest Jazz Club-ban, avagy Akkor most kezdjétek elölről!
Szűcs Gabi és összeszokott zenekara tekés kifejezéssel élve letarolta tegnapelőtt este a közönséget.
Az oda-vissza energiaáramlás előadók és közönség között egy fergeteges, jazz(es) koncerteken ritkábban tapasztalható fesztiválhangulatot eredményezett. Záporoztak a jazz standard-ek, a régi magyar örökzöldek, a popzenei át- és feldolgozások. A „Hamvadó cigarettavég”-nél úgy fél 10 körül felhívtam egy barátomat, akinek ez a kedvence és örömmel hallgatta meg a készüléken keresztül az utolsó refrént.
A Cotton Club Singers egykori énekesnője, a formáció régi kísérőzenekarával lépett színre. Az energiabomba Szűcs Gabi mögött egy olyan jazz kvartett játszott, amelynek tagjai a legnagyobb természetességgel léptek hátra a jazz díva szólisztikus részeinél, ugyanakkor hasonló profizmussal csaptak a lecsóba saját improvizációik helyein. A közönség úgy tűnik nagyon ki volt éhezve erre a típusú jazz muzsikára: a kettő-négyeket hol tapsolva, hol csettintve hozta.
A bulin kívül fontosnak tartom kiemelni, hogy Sárkány Sándor remekül bőgőzött, időnként zenésztársai is elismerően hördültek fel váratlan, improvizált figuráit követően. Berdisz „Multimilliomos Jazzdobos” Tamás a tőle megszokott lazasággal és eleganciával hozta a ritmikai alapot, helyenként szikráztatva dobfelszerelését. Pataj Gyuri harmóniái tovább díszítették az egyébként ünnepi hangulatú termet. S végül a Stan Getz frazír-Dexter Gordon sound keverékkel nagyszerűen szaxofonozó Kubelt Péter „lusta”, mögéjátszós szólói rendszerint ovációs elismerést váltottak ki a valószínűleg nagyobb részben magyarokból álló nagyérdemű tagjaiból.
Az utolsó dal előtt elhangzott az „Akkor most kezdjétek elölről!” mondat a közönség soraiból, amire vastapssal erősítettek rá a koncert végére teltházzá duzzadt BJC lelkes egybegyűltjei. A ráadást újabb extra követte, végül csak elcsitult a Hollán Ernő utca klubjának nagyterme.
