JazzMa

Friss Hírek

JANIS IN JAZZ2018. május 16.
Egy amerikai az Opus-ban2018. május 13.
Ágoston Béla: Summaya2018. május 10.
Wollny, Michael: Oslo2018. május 09.
Duni, Elina: Partir2018. május 08.
XI. BODAJKI JAZZ TÁBOR2018. április 15.

Hírek

Bágyi Balázs New Quartet jordániai turné 2018

Együttesem meghívást kapott az EUNIC által támogatott, évek óta nemzetközi lineup-pal előrukkoló Amman Jazz Fesztiválra. A lebonyolításban, a közreműködésben és a finanszírozásban is az ottani nagykövetség volt segítségünkre, különösen Kovács Zsolt és Ladányi Éva munkatársak. Nem sokat, mindössze egy napot pihentem, az Eastern Boundary Quartet USA turnéja után, mikor április 25-én hajnalban a zenekarral (Soso Lakatos Sándor - szaxofon, Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter- bőgő) útnak idultunk.

Rengeteg európai turné és a tavalyi két kínai út után igazi újdonság volt a Közel-Kelet, ahol még soha nem jártunk. Vagyis Soso igen, korábban Laki Ákos szaxofonos kolléga együttesével, amszterdami évei alatt. Soso különösen otthonosan érezte magát, ugyanis őt folyamatosan a városban és a szállodában is jordánnak nézték, arabul kezdtek beszélni hozzá.

Amman 4 milliós város, ebből 2 millió az őshonos lakos, 2 millió pedig menekült, palesztínok, szíriaiak, irakiak. Jordánia nem egy gazdag ország, nem Dubai és nem Szaud-Arábia, nehezen birkózik a reá nehezedő menekültáradat nyomásával. Persze, mint talán másutt is, láttunk óriási gazdagságot, rózsadombi palotákat, Teslákat és luxus Merciket hasítani az úton, és láttuk a nyomort is, a romhalmazok között tengődő menekültekkel. Az angolt, a történelmi hagyományok okán elég sokan értik és beszélik, ez könnyebbség volt nekünk, kiváltképp kínai útjaink után.


school1.jpg


school2.jpg


school3.jpg


school4.jpg


school5.jpg


school6.jpg


school7.jpg


school8.jpg


Érkezésünk utáni első nap a nagykövetség munkatársai, illetve egy, a térséget kutató biztonsági szakértő, Kobolka István kíséretében látogatást tettünk egy menekülteket okatató iskolában (JOHUD Social Support Center), ahol workshop-ot tartottunk a gyerekekkel. Ez nem menekülttábor, hanem az UNESCO és a királyi család által is támogatott, helyi viszonyokat figyelembe véve normális körülményeket mutató iskola. Olyan gyerekekkel és fiatalokkal találkoztunk itt, akik első sorban a Jordániában hatalmas méreteket öltött gyermekmunka elől találtak itt menedéket annak reményében, hogy kiszolgáltatottságuk és reményvesztett helyzetük ellenére, az oktatás által valamiféle esélyt kaphassanak a jövőre. Én sokszor a könnyeimmel kűzdöttem két órás ottlétünk alatt, annyira meghatott a felénk áradó érdeklődésük, szeretetük és hálájuk. Azt éreztem, hogy sikerült valami maradandó élményt szerezni nekik, akik közül talán sokan egy életre nem felejtik el a magyar zenekart. Ezeknek a gyerekeknek ez évtől elindítottak egy zenei programot, énekelnek, ütőhangszeren és szintetizátoron játszanak, az intézményben sem zongorájuk, sem dobszerelésük nincsen. Ezeket az ütőhangszereket ők tablának hívják, aminek itt semmi köze nincs az indiai klasszikus zene egyik meghatározó hangszeréhez, csak névazonosság, tulajdonképpen a Közel-Keleten és Törökországban is egyformán elterjedt darbukáról van szó. Számunkra a fesztiválszervezés biztosította az elég hiányos backline-t, de így is sikerült együtt alkotni. A kb. 80 fős ifjúságnak beszéltem a jazz kialakulásáról, hangszereiről és játszottunk nekik, illetve daltanítás is volt. A többség soha nem hallott még erről a zenéről, élőben pedig eddig még soha nem nyílt lehetőségük meghallgatni egy jazzkoncertet. A tolmácsolásban a központ ifjú igazgatónője volt segítségemre, aki az angol nyelvű előadásvezetésemet arabra fordította. Nem ez volt az egyetlen erénye a fiatal hölgynek, hanem olyan intelligens, kedves és a kendőbe burkolózás ellenére is olyan áthatóan gyönyörű volt, hogy ez első pillanatban sokkolta a zenekart. Nem számítottunk rá, időbe telt, mire a pulzusunk visszaállt a normálisra.


varosnezes.jpg


Másnap délelőtt városnézés, majd este a fesztiválfellépés következett, a jól feszerelt és hangulatos Haya Kulturális Központban.


after-soundcheck.jpg


festival.JPG


festival1.jpg


Itt már profi körülmények között tudtunk játszani, Yamaha C7 zongorával, az előttünk szereplő svájci zenekar, az Yves Theiler Trio bőgőjével és az általam berendelt jazzdobbal (Tama Silverstar all birch bebop kit). A zenekar repertoárján lévő, két szaxofont (alt és tenor) is igénybe vevő “Continuity Jazz Suite” című művemet adtuk elő, egy ráadás számmal. Hatalmas siker, standing ovation. Nagyon jól esett a fogadtatás, CD-ket is vettek szép számmal utána az előtérben. A technikusok és a szervezők is rendkívül barátságosak és segítőkészek voltak, a külföldi kollégák és a helyi zenészek is gratuláltak. A fellépésről készült néhány rövidebb telefonos videófelvétel is.


https://www.facebook.com/100008856162717/videos/pcb.1808420239463164/1808419662796555/?type=3&theater

 

 

https://www.facebook.com/100008856162717/videos/pcb.1808420239463164/1808419696129885/?type=3&theater



panorama-complex.jpg


dead-sea.jpg


dead-sea2.jpg


dead-sea3.jpg


28-án egy különleges helyszínen, a Holt-tenger (The Dead Sea) fölé magasodó Panorama Complex-ben játszottunk egy fogadás keretében, amit Czibere Csaba Nagykövet Úr adott. A Holt-tenger kb. 1 órányi autóútra van a fővárostól, rendkívüli élmény volt a naplemente, majd utána a sötétben a túlparton Jeruzsálem fényei csillogtak. Rengeteg élménnyel gazdagodva tértünk haza.


Vissza a hírekhez