JazzMa

Friss Hírek

JANIS IN JAZZ2018. május 16.
Egy amerikai az Opus-ban2018. május 13.
Ágoston Béla: Summaya2018. május 10.
Wollny, Michael: Oslo2018. május 09.
Duni, Elina: Partir2018. május 08.
XI. BODAJKI JAZZ TÁBOR2018. április 15.

Hírek

"Ahogy megláttam és meghallottam..." - Exkluzív interjú a 70 éves Szőke Szabolccsal - 3/1. rész

"Gadulka Man" - írták Róla a külföldi sajtóban. A különleges hangszer(ek) mestere 2018. május 8-án, vagyis éppen ma 70 éves. Ezen nevezetes alkalomból találkoztam Vele egy zuglói kisvendéglőben.

Szőke Szabolcs "szigorúan" nézve nem jazz zenész - de a muzsikustársai többsége igen. Együtteseinek játékában az improvizáció fontos szerepet kap. Ilyenek voltak például a Pangea, a Tin-Tin Quartet, az Ektar, vagy a jelenlegi Trio Squelini.


image1.jpg


NS: Két dolog biztos, amit lehet, hogy már nagyon sokszor elmondtál, de megkerülhetetlen Veled kapcsolatban. Az egyik: hogyan lett a hegedűből gadulka? A másik: milyen műfajhoz sorolnád azt, amit játszol?

SzSz: Apám zongorista, zongoratanár, karmester - de főleg a pedagógia területén volt jelentős Csongrádon - sajnos nagyon korán meghalt. Egész kis gyermekkoromban, öt éves lehettem, a legnagyobb rémületére a hegedű mellett döntöttem. Azt tudni kell, hogy az ezen a hangszeren való tanulás kicsiknél igencsak problémás. Hallgatni azt a "nyekergést" - különösen egy muzsikus apának - amit a hegedűn produkálnak a gyerekek... Egy billentyűsön legfeljebb mellé üt, de itt más. Minden esetre, a szüleim legnagyobb megdöbbenésére, nagyon hamar szép hangon szólalt meg nálam a hangszer, és úgy nézett ki, hogy a zenész pályán indulok el.

Még megértem azt, hogy apám korai halála ellenére (10 éves voltam akkor) a fiát kísérte koncerten egy Csajkovszkij darabban, ami nekem örök élmény marad.

Minden afféle ment, hogy hegedűn játszom tovább. Viszont a halála után törés következett be az életemben. Sok minden érdekelt, de főleg a képzőművészet. Volt egy időszak, amikor nem nagyon foglalkoztatott, hogy muzsikus legyek. Pályát kezdtem módosítani. És mégis a színház hívott egy olyan szereplőnek, akinek a kezébe kellene venni a hegedűt - a történelem során először...


NS: Ez volt a Stúdió K.

SzSz: Igen, az első olyan színház, ahol nem háttérzene szólt, hanem maga a szereplő a muzsikus! Még akkor sem gondoltam teljesen komolyan a hegedű újbóli "kézbevételét". De eljött az egyik előadásra az akkor főleg Nyugat-Európában nagyon híres Kolinda együttes, akik a játékomat hallva egy francia turnéra hívtak, mert a hegedűsüket le akarták cserélni.


image2.JPG


Ott a kollégámnak, Dabasi Péternek már volt a kezében egy gadulka. Én tulajdonképpen brácsa-hegedűn kezdtem a Kolindában, de ahogy megláttam és meghallottam ezt a gadulka nevű hangszert...


image3.JPG


NS: Szerelem első látásra...

SzSz: Igen, de nekem amiatt, hogy a klasszikus hegedű pályám megtört, gondoltam, hogy azt a hangszert már nem tudom meghódítani olyan szinten, ami elvárható lett volna - saját magam számára sem. Viszont a gadulka egy teljesen ismeretlen terület volt, és annyira megfogott a hangja, hogy elhatároztam: elmegyek Bulgáriába, és szerzek egy ilyen hangszert. 1976-ban történt - el is döntötte a választásomat. És ezzel a másik kérdést is megválaszoltam: mert a gadulka egy olyan speciális, orientális vonós hangszer, amely ugyan kapcsolódik az európai  kultúrához, de sokkal régebbi előadásmódot, hangsorokat, ritmikát hoz magával, ami egy-egy új világot tár fel. A rezgőhúrok és a játékmód miatt...


NS: 3 dallam és 11 rezgőhúr...

SzSz: Igen, és elkezdtek érdekelni a távolabbi testvérei, a kulturális gyökerei ennek a hangszernek. Így tehát semmi köze ilyen értelemben a jazz-hez, de ezek a kultúrák igen erősen tartalmazzák a rögtönzés szerepét - mindig is volt hajlandósága improvizatíve nyúlni a dolgokhoz.

A hangszeres népzenében is a rögtönzésnek - de akár még a szövegesben is - komoly jelentősége van. Ez a "megújulás", a "másképp értelmezem", a "nem szigorúan a kottához tartom magam". Én, mint szenvedélyes jazz-hallgató...


NS: Szenvedélyes???

SzSz: Igen! Meglepődtem, amikor apám hagyatékát elkezdtem kutatni. Ő a '40-es években, sőt előbb, 1936-ban alapított egy zenekart Csongrádon, amelyről kiderült, hogy nem csak kifejezetten szimfonikus zenét játszott.

Erre a korszakra jellemző, hogy egy kis városnak volt egy félamatőr zenekara, amelyben zenetanárok, profi muzsikusok és amatőrök, de még akár egy cigány prímás is játszott. A repertoárt korabeli dokumentum közli.

Találtam egy nagyon érdekes dolgot: a tagokat komolyan izgatta az akkori jazz, a swing, amikor kezdett bejönni...


NS: Például Errol Garner...

SzSz: Igen, aztán Ellington, Teddy Wilson. Őket apám már hallgatta és megrendeltek a Rózsavölgyinél olyan kottákat, amelyek ilyen témákat tartalmaztak - és ezeket is játszották! A zenekaron belül alakítottak egy jazz-combo-t. De ő otthon is improvizálgatott - a klasszikus zene mellett. Saját darabokat írt, a mostani jazz muzsikus barátaimmal az egyiket elő is "kapartuk" - és eljátszottuk.


NS: Amit ő komponált?

SzSz: Igen, megtaláltam a kottáját. A kiváló énekesnő Kazai Ágival, Csókás Zsolt gitárossal, a "saját" zenészeimmel - apám emlékére - ezeket a dalokat színpadra vittük, egyetlen alkalommal. A harmóniavilága közel áll ahhoz, amelyben ő felnőtt: Debussy, Sztravinszkij, Bartók...


NS: Akik nem álltak távol a jazz-től...

SzSz: Így van. De visszatérve: a gadulka a Kolindától kezdve felváltotta a hegedűt, amit csak néha, egy-két színházi előadás kedvéért vettem elő.

Komponálni is a gadulkán kezdtem, nem zongorán. Minden olyan darab, amit a zenésztársaimnak írtam - ezen a hangszeren született. Ha más muzsikusok hívnak, sok olyasmit írnak, amiről azt hiszik, hogy gadulkán is megszólal - de nem! Nagyon kell ismerni ennek a hangszernek a lehetőségeit és a határait. Így alakult a zenei pályám - és már a Kolindában is a társaim mind jazz tanszakot végeztek.


NS: Ez a tendencia később is megmaradt...

SzSz: Tudatosan alakítottam úgy, hogy például a Tin-Tin zenekarban az ütős meg én voltunk keleti orientáltságúak, nem egyértelműen etno zenészek, hanem inkább az irányultság a jellemző: ő tablán és ütőhangszereken játszott...


image4.JPG


NS: Szalai Péter.


image5.JPG


SzSz: Igen. Utólag derült ki, hogy Miles Davis is a rockos korszakában tablással, szitárossal játszott együtt.


NS: Akik nem domináltak, de jelentős hangzást hoztak.

SzSz: Igen, egyre több ilyen hatás épült be a zenénkbe. Kalimba-zene, vagy hasonlók. Ezek aztán például Coltrane-nél nyomon követhetők - még akkor is, ha a zongora, vagy a bőgő játszott. Ez az afrikai kultúra érvényesült az összes zenekaromban. Kiemelném a Tin-Tin-t: ott a kiváló Juhász Gábor gitáros és Monori András szerepelt. Utóbbi bőgősként végzett a jazz-tanszakon, Berkes Balázshoz járt. Aztán később fúvós hangszereken: kavalon és szopránszaxofonon játszott.Nyugodtan mondhatom, hogy multiinstrumentalista.

De elindultunk onnan, hogy a gadulka...


NS: Majdnem mindent elmondtál, amit meg akartam kérdezni...

SzSz: Kicsit messzire mentem, de a Kolindával kezdődött...


NS: Aztán Makám és Kolinda, majd a Pangea...

SzSz: Az egy rövid időszak volt Binder Karcsival...


NS: Lemez is van!


image6.JPG


SzSz: A Zeneakadémián vettük fel az olasz tablás, ütőhangszeres Federico Sanesi-vel.


NS: És Theo Jörgensmann-nal.

SzSz: Igen, érdekes, hogy ő bejelölt a facebook-on, és azóta is követi a dolgaimat, pedig csak pár koncerten játszottunk együtt.

Sanesi-vel még utána tartottam a kapcsolatot, de a legjelentősebb találkozás számomra akkor Juhász Gáborral történt. Jött a Tin-Tin, de nyugodtan mondhatom, hogy a mai napig megvan a kapcsolat - nem csak a barátság szintjén, hanem a közös muzsikákban is. Sőt időnként együtt játszunk - amely számomra mindig felemelő érzés. Az ő útja természetesen más irányt vett, mint az enyém, de alkalmanként - nemcsak a múlt miatt - az érdeklődése is megmaradt. Sokat tanultunk egymástól, remélem ő is tőlem - én biztos, hogy tőle igen.


image7.JPG


Ezek beépülnek az ember agyába és lelkébe. És időnként, ha felelevenítjük, mindig élmény - talán a közönségnek is. Gábor 50. születésnapi koncertjén csak 20 percet játszottunk együtt, de olyan visszajelzéseket kaptam, hogy az embereket ez mélyen megérintette.


image8.JPG


(Folytatás egy hét múlva.)


Vissza a hírekhez