Jazz a Márványteremben – Tisztelgés Garai Attila előtt – I. rész (1997. február 28.)
Sokszáz/70. rész.
Mint azt az elmúlt hetekben többször is leírtam a bevezetőben, Szabó Gyula barátom hathatós segítségével a MATÁV kiemelten támogatni kezdte Bartók Rádióbeli jazzműsoraimat, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az akadályok ellenére is újra indulhasson a Jazz a Márványteremben sorozatom! Bárkit is ütött emiatt meg a guta…
Annyit azonban elárulok, hogy akkori papíron főnököm, Dr. Alföldy-Boruss István (mert nekem csak egy főnököm van: Szász Gabriella!) annyit még kikönyörgött a MATÁV-osoktól, hogy legalább ne ragaszkodjon a heti koncertekhez, mert akkor őt a komolyzenei szerkesztő kollégák felnégyelik… Így aztán Gyula beleegyezett abba, hogy csak kéthetente legyen, ahhoz viszont ragaszkodott!
Szóval az újjáélesztett Jazz a Márványteremben sorozatom második estjének az a címet adtam: Tisztelgés Garai Attila előtt.
Az első rész alcíme pedig ez volt: Bemutatkozik a Jazz Főiskola ének tanszaka.
Elméletileg úgy volt, hogy Garai Attila a jazztanszak ének tanára is ott lesz, de szíve rendetlenkedett, így kórházba került.
Azért egyeztettem vele, hogy ő kiket látna-hallana szívesen ezen az esten.
Nos, mint kiderült, hogy kedvenc tanítványai közé tartozott Winand Gábor (1964) és Faith Ildikó (1969) (ők már végeztek), a végzős évfolyamból Tisza Bea (1973) és Behumi Dóra (1975), valamint Pocsai Krisztina (1975).
A kísérő trióban Szakcsi Jr., akkor épp Lakatos Béla néven (1968) zongorázott, Hárs Viktor (1966) bőgőzött, Balázs Elemér (1967) dobolt.
Először Winand Gábor lépett színre két saját kompozícióval: „Our Pradise” és „Greyhound”. Az első témához Hárs Viktor írta a szöveget.
Ezt követte Faith Ildikó is két számmal:
1) Billie Holiday: God Bless the Child
2) Antonio Carlos Jobim: Wave.
Majd jött Tisza Bea szintén két standard-del:
1) Chick Corea: High Wire
2) Gerald Marks-Seymour Simons: All of Me.
Majd a két barátnő, Bea és Ildi közösen elénekelte Ann Ronnel „Willow Weep for me”-jét.
Következett Pocsai Krisztina a változatosság kedvéért két számmak:
1) Fats Waller-Andy Razaf: Honeysuckle Rose
2) Arthur Hamilton: Cry Me a River.
Behumi Dóri pedig az alábbiakat énekelte:
1) Richard Rodgers-Lorenz Hart: My Funny Valentine
2) Moe Koffman: Swingin’ Shepherd Blues.
Majd a két akkori „barátnő” Dóri és Kriszta közösen adta elő Duke Ellington népszerű örökzöldjét: „I’m Beginning to See the Light”.
Ha hiszik, ha nem a totál telházas Márványterem közönsége szinte végig tombolta Gábor és a lányok produkcióját!
Az első rész befejezéséül (ki tudja miért?) Berki Tamás (1947), aki Garai Attilát helyettesítette az ének tanszakon adta elő két repertoár darabját:
1) Duke Ellington-Bob Russel: Don’t Get Around Much Anymore
2) Horace Silver: Song for My Father