JazzMa

Friss Hírek

VIRTUÓZOK ESTÉJE2018. november 14.
Jazzlista - november 10.2018. november 10.
Relax: Timeless2018. november 07.
Colin Stetson a Trafóban2018. november 05.
Játék – 2018 november2018. november 04.
KÖZÖS NEVEZŐN2018. október 31.
MAYNARD FERGUSON EMLÉKEST2018. október 23.

Hírek

Richard Bona Fertőrákoson – június 15.

Mi a hasonlóság a magyar labdarúgó válogatott és Richard Bona zenekara között? Ez a kérdés jutott eszembe, mikor a pénteki koncert után hazafelé indultam. A válasz egyszerű…

Elöljáróban annyit, hogy szeretem Bona zenéjét (zene-bona…bocsánat…), írhatnám, hogy zseni, csodálatos hangja van, hatalmas hangszer tudása, és egy rendkívül szerethető figura. Ezt mind tudjuk már régóta. Ám szerintem ezt a tudást nem arra használja, amire hivatott lenne…

Utoljára 2009-ben, Debrecenben jártam a koncertjén, azóta eltelt 9 év, úgy gondoltam itt az ideje újra próbálkozni. Fertőrákosra a Mandekan Cubano zenekarral érkezett, a koncert anyaga jelentős részben a 2016-ban megjelent „Heritage” című CD zenei tartalma volt. A turnén szereplő zenekari tagok többségében megegyeznek a lemezen szereplőkkel, ez meglehetősen ritka egy ilyen nagy létszámú csapatnál. Rendkívül profi, magabiztos zenészek, tökéletes hangszertudással. Kubából, Mexikóból, Venezuelából, Brazíliából, Spanyolországból verbuválódott a fellépő gárda, minden adott volt a latinos hangulathoz. Így a koncert után Osmany Paredes zongoristát tudom kiemelni, aki remek szólóival sokat hozzáadott a produkcióhoz. Aki a lemezt és az utóbbi idők koncertjeit ismerte, az nem csalódott, nagyon jó hangulatú, „tüzes” dallamokat, vérpezsdítő előadást hallhatott-láthatott. Nekem Bona az a zenész marad, aki Pat Metheny 18 évvel ezelőtti budapesti koncertjén elvarázsolt bennünket a hangjával, ütőhangszereivel és basszusgitár játékával. Én ilyen konzervatív vagyok, nem csoda, hogy csalódtam…

A körítés. Az egyébként vicces konferálás alatt megtudhattuk, hogy Richard elégedett Trump elnök észak-koreai látogatásával, hiszen ez a „világbéke” első lépése. Annak idején, Debrecenben a H1N1 oltás ellen érvelt, mondván, hogy ez a gyógyszer-lobby üzlete. Reménykedtem, hogy a helyi politikai helyzetről nem fogok hallani… ebben legalább nem csalódtam. Most még kaptunk némi információt a NASA feleslegesnek vélt idegenek (aliens) utáni nyomozásáról is. Ennyi próza után jött a már több mint 10 éve megszokott Hungarian Voodoo Magic Machine, ami magyarra fordítva egy looper, erre a helyszínen több sávban ráénekelt, és az így kialakult kórus-kíséret mellett „ének-improvizált”. Nem mellesleg zeneileg az est csúcspontja volt. Meggyőződhettünk, hogy tényleg varázslatos hangja van Bona-nak. Magyaros betét is elhangzott, a „Kis kece lányom…” néhány sorát a közönséggel is elénekeltette. A koncert végén aztán zúgott a vastaps.

És hogy feleljek az elején feltett kérdésre, a hasonlóság az, hogy mindkét esetben megtelnek a lelátók, a nézők folyamatosan reménykednek, hogy talán most jobb lesz… mindenesetre én többet vártam, aki viszont egy könnyed, latinos koncertre készült, az nem csalódott. Én sem adom fel, biztos, hogy fogok olyan Bona koncertet látni egyszer, aminek jóval több köze lesz a jazz-hez, amivel Joe Zawinul (Bona egykori mentora) is elégedett lenne…

img-20180617-0001.jpg

img-20180617-0002.jpg


Vissza a hírekhez