Central European Jazz Connection
A késői hazaérkezés után azt gondoltam, hogy a hétvégére való tekintettel végre kialhatom magam, de álmatlanságban szenvedő Szabó „Fotós” Laci barátom hajnali fél nyolc tájban rámcsörgött, hogy a fotói mellé kéne valami szöveget is írni, merthogy a produkció és az abban szereplők ezt megérdemlik. Maximális egyetértésem jeléül tehát gyorsan írok néhány sort, bár nem terveztem. Nem terveztem, mert nem szoktam elvenni a fővárosi kollégák „kenyerét”, de ha már közülük senki nem jelent meg, tényleg nem szabad szó nélkül hagynunk a nagyszerű zenei élményt.
Általában fenntartásaim vannak a „hiányos” együttesekkel szemben, tehát szeretem, ha van basszus, dob és zongora vagy gitár, aztán jöhet a többi, de ez esetben egyáltalán nem volt hiányérzetem amiatt, hogy a V4-ekből verbuválódott csapatban nem volt dobos. (Talán ha V5 lenne…) A fellépők által komponált darabok hangulata egyszerűen nem tette szükségessé. Szép, nyugodt zenéket hallottunk, mindenkinek bőven jutott lehetősége szólókban megmutatkozni. A quartet minden tagját többször (Kornélt nyilván nagyon sokszor) hallottam már élőben, kivéve a szlovák gitárost, akinek szerzeményei és játéka (különösen a koncert második felében) igen kellemes meglepetést jelentettek számomra. Bár nem voltak túl élénk vagy vad darabok, a csendes virtuozitásnak köszönhetően a jelentős részben külföldiekből álló közönség nem unatkozott, és a kellő pillanatokban tapssal járult hozzá a felvételhez. Igen, lehet, hogy lemez is lesz a dologból, tehát aki ott volt, és megvásárolja a CD-t, otthon újra átélheti majd az élményt.
Ha már CD-knél tartunk, reméltem, hogy Kuba Stankiewicz hoz néhányat a lemezeiből. Lengyel barátaimtól ajánlásokat kérve készültem is a beszerzésre, ő viszont sajnos nem készült az én érdeklődésemre. Azért mégsem maradtam CD nélkül, mert a Fekete-Kovács Kornéllal készített, "Bridges" című duó lemezük szerencsére elérhető volt, így nem mulasztottam el, hogy aláírassam a zenészekkel. Amíg a quartet felvétele kiadásra kerül, a "Bridges" CD-ről duóban hallgatható a koncerten elhangzott darabok közül a "Spadek" (nálam a koncert egyik csúcspontja), a "Winter Song" és a "Twitter Song" is.
Kuba Stankiewicz - zongora,
Fekete-Kovács Kornél - szárnykürt,
Matúš Jakabčic - gitár,
Tomáš Baroš - nagybőgő