JazzMa

Friss Hírek

RUSZTIKUS SZOMBAT2018. augusztus 13.
Végezetül2018. augusztus 06.
Debrecen – Coda2018. augusztus 06.
Szombat esti bebop2018. augusztus 06.
Szombaton is bor és jazz2018. augusztus 05.
Mindenki másképp csinálja2018. augusztus 04.
DEBRECEN FELÉ, FÉLÚTON 2018. augusztus 04.
Viharos kezdés2018. augusztus 03.
Első nap, utolsó koncert2018. augusztus 03.
BEVÁLTOTT NYEREMÉNY2018. augusztus 03.
Nexus LineUp: Fragments2018. augusztus 03.
EGRI A NÉGYZETEN2018. augusztus 01.
QUINCY JONES 852018. július 23.
BUDAPEST 19562018. június 22.

Hírek

JAZZ-CHAMELEON, CHICK COREA a Művészetek Palotájában

Nem szeretem a jazz szót. Felütésnek ez nem rossz egy beszámoló elején, megjelentek a ráncok az olvasók homlokán. Tessék hozzá képzelni idézőjeleket! Miles Davis mondta ezt egy interjúban. „Amit játszunk, azt úgy nevezem inkább, közösségi zene” - tette hozzá. Ne fogjunk bele mi sem a definícióba, hogy mi a jazz, bár ha valakit érdemes lenne meghallgatni ez ügyben, az épp kedden este koncertezett a MüPA-ban. Úgy hívják Armando Anthony Corea, (1941. június 12-én született), vagyis az idén 77 éves.

Greatest Jazz Birthday Party Ever

Chick Coreát az amerikai szaksajtó gyakran a Jazz Kaméleonjának titulálja. Nem szeretném itt a netes és nyomtatott jazzklopédiákat idemásolva a pályáját összefoglalni, sem lemezeit felsorolni. Még azt sem, hányszor láttam különböző formációkban koncerten, és megvan-e még a jegyem.

Felesleges. Ő CHICK COREA. A becenév magyarázataként legpraktikusabb a 60. évének nevezetes és rendhagyó ünneplésére hivatkozni. Minden idők születésnapi jazzpartiját hozta össze a New York-i Blue Note klubban. Heteken át különböző formációkban retrospektív koncertsorozatot adott. Az évtizedek alatt számtalan stílus és formáció alakult át vagy épp született a hatására.

Tomboló ház előtt. Bejutni csak komoly protekcióval lehetett. Fellépett a The Chick Corea Elektric Band, Chick Corea (billentyűk), Eric Marienthal (szaxofon), Frank Gamble (gitár) és most a koncerten is hallott John Patitucci (bőgő), Dave Weckl (dobok). A Miles-nak szentelt napon - For Miles - Chick Corea (billentyűsök), Kenny Garrett (szaxofon), Wallace Roney (trombita), Mike Stern (gitár), Marcus Miller (bőgő), Brian Blade (dobok).

Hallható volt három kvartett felállás is, az egyikben például az a Steve Gadd ült a doboknál, akivel 2018-ban megjelentette legutóbbi Chinese Butterfly cd-jét.  A másikban Eddie Gomez bőgőzött és Ben Solomon szaxofonozott. A Leprechaun albumot megszólaltató zenekar különlegességét pedig az adta az este folyamán, hogy Gayle Moran Corea vállalta az énekszólamot, Gadd és Gomez volt a ritmusszekció, Steve Wilson szaxofonozott és fuvolázott, Michael Rodriguez trombitált és Steve Davis harsonázott.

Volt egy latin tematikus est is: Chick's Flamenco Heart. Chick Corea (keyboards), Jorge Pardo (szaxofonozott), Niño Josele (gitározott), Carles Benevant (bőgőzött), Tom Brechtlein (dobolt) és fellépett Nino de los Reyes (flamenco táncos). A Chick Corea és Gary Burton fémjelezte formáció is fellépett, ez már megint valami egészen más zene, már a felállásból látható: a két szólista mögött Ilmar Gavilán és Melissa White hegedült), Jaime Amador brácsázott és Felix Umansky csellózott.

Duett formációknak is egy-egy este jutott. A partnerek? Brad Mehldau, Herbie Hancock, Gonzalo Rubalcaba, John McLaughlin. megidézték a Return to Forevert és a Mahavishnut is. Aztán ezt megismételte 70 évesen és a 75. születésnapon is. Ezt már nem sorolom fel, mert a gazdagság érzékeltetéséhez ez bőven elég.

Five Trios

A triójáték egyik etalonja vitán felül a Keith Jarrett, Gary Peacock és Jack DeJohnette formáció. (Pénteken a dobos a Hudsonnal szintén itt lép fel. Megnézzük.) A másik klasszikus viszonyítási pont triójátékban Corea. Burjánzó tehetségét tükrözően ötféleképpen. Először 2007-ben jelent meg a Five Trios album, melyen 6 cd-n foglalta össze, mi mindent jelent egy kreatív embernek a trió felállás, és miért szól mégis másként mindegyik. Akinek nincs meg, egy kis segítség, aki ismeri, görgessen tovább a koncert alcímhez! Az első lemez a „Dr. JOE” címet kapta (Chick Corea, John Patitucci, Antonio Sanchez játszik rajta olyan finomságokat, mint a „Mystic River”, a „Blues For Dali” és a „Promise”. A 2. cd-jén Eddie Gomez, Jack DeJohnette a partner, itt a „From Miles” cím jegyében hallható a „Solar”, a „So Near So Far”, a „Milestones” és „Walkin'” is például.

A harmadik korong címe „Chillin' In Chelan”. Corea partnerei Christian McBride, Jeff Ballard, eljátsszák a „Think Of One”-t, hallható a „Sophisticated Lady”, és megszólal a „Monk's Mood” is. A negyedik album („The Boston Three Party”) két közreműködője Eddie Gomez, Airto Moreira, a menüben pedig szerepel a „With A Song In My Heart”, a(z) „500 Miles High”, a „Desafinado” és a „La Fiesta” több verziója. Az ötösre, aminek a címe „Brooklyn, Paris to Clearwater”, rögzítették például a Hadrien Feraud, Richie Barshay ritmusszekcióval az „Aftertouch”-ot, az „Island Tune”-t. A hatos cd pedig amolyan bónusz örömzene a kihagyott track-ekből.

A koncert

20180703-chick-corea-acoustic-band-c-nagy-attila-mupa6.jpg
Fotó: Nagy Attila, Müpa

Felvetődhet persze a kérdés, ilyen pályafutással a háta mögött már csak sütkérezni és nosztalgiázni megy fel a színpadra? A választ két óra alatt megkaptuk. Olyasmit tett, ami még a MÜPA színpadán is szokatlan. Az sem gyakori, hogy két részes volt a koncert szünettel. (A közönség, mivel előre nem jelezték, kicsit hezitált is egy ideig, hogy tényleg kimenjen-e.) Kreativitása és vitalitása viszont nem változott. A harmadik szám után lendült igazán bele az „In a Sentimental Mood” környékén. Annak idején az őstrióval is eljátszották a „Sophisticated Lady”-t. Most még jobban szólt. Hallottunk egy briliáns Scarlatti átiratot. Részleteket a The Great American Songbook-ból, néha Patitucci és Weckl kapta meg a mikrofont a felkonferáláshoz.

Hallgattunk verziót a Chick Corea waltz-ok sorozatból, John Patitucci bőgőn és Dave Weckl dobokon megmutatta, hogy lehet flamencosítani akár egy egyszerű gyerekdal kíséretét is. Olyan érzésem volt, mint mikor a sportban valaki szédítő karriert fut be, aztán visszatér nevelőegyesületéhez egy meccsre, hogy egy kis jutalomjátékon mutassa meg háláját kifejezve, hogy hova is jutott. A „Summer Night” vagy a „Morning Sprite” előadása közben az volt a benyomásom, hogy a jazz Harlem Globetrotters-ét látjuk és halljuk élőben.

A végén a közönség megénekeltetése lett a slusszpoén, amin még Corea is elcsodálkozott. Olyan tisztán szólt a kórus a szokásos zavart és kissé hamis próbálkozás helyett, hogy őszintén megtapsolta. Az énektanárnők már szabadságra mentek, és ráértek koncertre járni? Akkor örült igazán, hogy az előadása előtt szokása szerint lefotózta a közönséget. Szóval sütkérezésnek semmi nyoma. Megválaszolta azt a kérdést is, mi is a jazz: mikor rácsodálkozol, milyen szép is az élet. Olyasmi, mint mikor egy unoka mosolygó tekintete néz rád. Ilyen egyszerű. Erre tanított minket újra Chick Corea. Nagyon jó hinni neki.

20180703-chick-corea-acoustic-band-c-nagy-attila-mupa5.jpg
Fotó: Nagy Attila, Müpa

Vissza a hírekhez