JazzMa

Friss Hírek

VIRTUÓZOK ESTÉJE2018. november 14.
Jazzlista - november 10.2018. november 10.
Relax: Timeless2018. november 07.
Colin Stetson a Trafóban2018. november 05.
Játék – 2018 november2018. november 04.
KÖZÖS NEVEZŐN2018. október 31.
MAYNARD FERGUSON EMLÉKEST2018. október 23.

Hírek

IGAZI JAZZ DÍVA A MÜPÁBAN

Melody Gardot nevével (és lemezeivel) ugyan már korábban is találkoztam, de megismerve „Live in Europe” c. dupla koncert-CD-jét, nagyon megörültem, amikor a Müpa idei programfüzetében felfedeztem, hogy július 5-én személyesen is láthatjuk-hallhatjuk. Igaz, hogy kissé soknak bizonyul négy napon belül három első osztályú koncert (Chick Corea, Melody Gardot és a Hudson négyes), de soha ne legyen másfajta „fárasztó” elfoglaltságban részem.

Azért bevezetőben annyit mindenképpen elmondanék az említett album kapcsán, hogy Melody ötödik nagylemezének zenei anyagát a 2012 és 16 között Európában adott koncertjeiről válogatták össze. Mégpedig azokat, amelyeket a számtalan (állítólag 300!) fellépésén leginkább jól fogadott a közönség. Ez aztán igazán „jól zsűrizett” matéria. Hősnőnk a borító fotón meztelenül áll háttal a kamerának és persze a nézőtér is üres. Erre aztán számtalan magyarázat született itthon és külföldön egyaránt: problematikus viszonya saját testéhez, szereplése a lélek lemeztelenítését jelentik, a cinikusok szerint sima reklámfogás ragyogó aktfotóval stb… Tény, hogy súlyos baleseti sérülései után a zeneterápia hozta rendbe és segítette a felépülésben. De nem mennék bele a részletekbe, mert olvasóink között vannak olyanok, akik hevesen ellenzik az életrajzzal és a karrierrel kapcsolatos írásokat. No, meg nyár van, valamint csak megismételhetem, hogy három koncert négy napon belül kicsit sok, nemcsak élményben, de írásban is.

Persze, hol van az én strapám, az Övéhez képest. Ezen az európai turnén, pontosan egy hónap alatt (júl. 5. és aug. 5 között) nem kevesebb, mint 22 koncertet ad. És, hogy milyen mázlisták vagyunk: a budapesti volt az első. Azért augusztus 5-én Oslóban, kicsit fáradtabb lesz…

Miss Gardot nagyon attraktív külsővel, de természetesen felöltözve szerepelt a Müpában. Ízlésesen, egyben dívához méltóan volt öltözve, ezt a fotók is jól illusztrálják. Ha pedig mindenáron beskatulyázni akarnánk művészetét, akkor Lizz Wright, Madeleine Peyroux, Patricia Barber, Cassandra Wilson, Jane Monheit vagy Norah Jones neve jut eszünkbe, de véleményem szerint nagyobb attrakció a felsoroltaknál, akik közül a négy elsőt élőben is láttam. Visszafogott, melankolikus, olykor nosztalgiázó, de mély érzelmeket kifejező muzsika, remek hangszerelések (ezúttal a fúvósok teljes mellőzésével), ízléses világítás, kifogástalan hangosítás, szóval minden együtt volt ezen az emlékezetes esten.

És el ne felejtsem, hogy akik hatással voltak Melody sajátos stílusának kialakítására, azok Joni Mitchell, Aretha Franklin, Nina Simone, Duke Ellington, Ray Charles és Tom Waits. (Nem rossz névsor.) No, meg sokan mások, hiszen volt miből meríteni a jazz, a blues, az R&B, a country és a musical hazájában…

A kísérőkről aztán végképp semmi információhoz nem jutottam. A színpadon három emelvény volt: egy a hatalmas dobfelszerelés (és persze a dobos) számára, egy a bőgősnek, egy pedig a vonósnégyesnek (három hegedűs és egy csellista). Gardot időnként a zongoránál ülve énekelt (és persze egész jó játszott is), olykor a közönséggel szemben állva a mikrofonnál, sőt még gitározva is.

Volt még egy nyolcadik művész is, szintén gitáros, négy hangszerrel, amelyből egyet vagy kettőt használt. Az előadott repertoár főként a „Live in Europe” c. dupla album 17 songjából, no meg a korábbi négy CD számaiból került ki. Olyanokat hallhattunk, mint a „Baby, I’m a Fool” vagy a hangulatot mindjárt az elején megalapozó tangó, a „Goodbye”, de két francia nyelvű szám is sorra került, ebből a tipikus „gypsy jazz”, a „Les Étoiles” volt ismerős. Ha most nem tudok „leltárt” közölni, annak az az oka, hogy – bár kedveset csevegett a közönséggel – de nem konferálta precízen a számokat, és a kéttucatnyi dal meglehetősen gyorsan követte egymást, így letettem arról, hogy a sötétben még jegyzeteket is készítsek.

Az előadott dalokat az tette változatossá, hogy a kíséret a legkülönfélébb felállásokban szerepelt. A csellista kiemelkedő szerepet kapott, és akár vonóval, akár pengetve is szólaltatta meg a hangszert, kiemelkedő szólistának bizonyult.  A vonóskíséret csodásan díszítette a dalokat, a bőgős és a dobos is kitűnően játszott. A gitáros pedig olykor még diszkréten maga is énekelt (persze nem szólót) és fütyült is. Természetesen a dalok komponistája és szövegírója is a rendkívül kreatív művésznő volt…

A MüPa dicséretére legyen mondva, hogy ezúttal nemcsak CD-k voltak megvásárolhatók, de a művésznő is dedikált, nem kellett a backstage-hez vezető ajtónál vagy az épület hátsó bejáratánál próbálkozni. Tudom, hogy ez elsősorban a művész(ek)től függ, de érdemes lenne azt is közölni, ha a dedikálásnak semmi esélye sincs, éppen úgy, mint a fotózás és kalózfelvételek tilalmát. Az biztos, hogy ekkora sorban álló rajongótábort már régen nem láttam! Öröm volt nézni, én is köztük voltam!

De minden „gyűrődés” dacára, az élő előadás varázsa semmivel sem pótolható, még a „Live in Europe” lemezzel sem!


palyizsofia-180705-melodygardot-02.jpg

palyizsofia-180705-melodygardot-06.jpg

palyizsofia-180705-melodygardot-15.jpg

palyizsofia-180705-melodygardot-18.jpg

palyizsofia-180705-melodygardot-01.jpg

Fotók: Pályi Zsófia, MüPA


Vissza a hírekhez