Jazz-Csillagvizsgáló csillagai

Szerdán tartotta a Harmónia Jazz Műhely az idei 4. Jazz-Csillagvizsgáló koncerteket, amikor két fiatalokból álló zenekar mutathatja be magát a Budapest Jazz Club színpadán. A második zenekar Nagy Babos Rebeka sextetje volt, amiben kézdivásárhelyi, békéscsabai, kétegyházai és budapesti fiatalok zenélnek. A zenekarukat még a Bartók konziban alapították, majd jöttek a felvételik, és azóta most játszottak újra együtt.

Négyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem padjait koptatják szeptembertől: Nagy Babos Rebeka – ének, Vadász Gellért – szaxofon, Cseh Péter – gitár, Sárosi Áron - basszusgitár. Marczell Márton – zongora és Klausz Ádám – dob más területen tanultak tovább.

Rebekára már felfigyeltünk nyár elején Sztraka Ferivel, mikor a tízállomásos koncert-sorozaton beültünk a Lóvasút épületébe (https://www.jazzma.hu/hirek/2018/06/26/muzeumok-ejszakak-kalandok-kalandorok/) a Múzeumok Éjszakáján. Ott duóban hallottuk Marczell Mártonnal, és azalatt a 10 perc alatt is megfogott bennünket a hangjával.

Tegnap ismét hallhattuk őket, de még négy keménykötésű, mindenre elszánt fiatalember körében énekelt a majdnem teli koncertteremben. Duóban kezdtek a „Never Let Me Go” sztenderddel, ahol azt hiszem megérezte a közönség, hogy nem véletlenül lettek ők a kiválasztottak. Ezután már mind a hatan játszottak az összes számban. Hallhattuk a klasszikus standardeket, mint „Almost Like Being in Love” vagy „Route 66” vagy „Groovin’ High”, de egész érdekes számokat is játszottak, mint a „Momento Magico” (Ulf Wakenius, Youn Sun Nah) és Björk „Jóga” című dala. Azt érezhettük, hogy egyben van az egész, a zenekari összhang nagyon jó volt. Cseh Petit és Vadász Gellértet már ezelőtt is hallottam játszani, nagyon sokat fejlődtek tavasz óta, jó kis imprókat játszottak, Cseh Péter már most kiváló szólista. Marci és a ritmusszekció is a helyén volt. A hangszerelések úgyszintén kiválóak voltak. Aki egyértelműen kitűnt az este, az Rebeka volt. Végre van egy újabb tehetségünk, tiszta hangú, érzelmeket jól átadó, gyönyörű hangszínű, szerény énekesnő, aki remélem marad a jazznél, a scatteléseknél bátrabb lesz és az egyetemen megtanulja minden csínját-bínját nemcsak az éneklésnek, hanem annak is, hogy tud a szakmában maradni.

(A képek sajnos nem sikerültek túl jól a kiégett hátsó világítás miatt.)