JazzMa

Friss Hírek

Huszadszor is Lamantin2019. június 24.
Gyárfások2019. június 21.
Abrams, Casey: Jazz2019. június 20.
HARMÓNIA ÉVADZÁRÓ2019. június 17.
The Partisans: Nit De Nit2019. június 15.
Mezei Szilárd: Citromfa2019. június 13.
Cohen, Avishai: Arvoles2019. június 11.
XII. BODAJKI JAZZ TÁBOR2019. május 11.

Hírek

A Szandai Mátyás Quartet lemezbemutatója az Uránia Dísztermében – Budapesti Tavaszi Fesztivál 2019

A Notre Dame székesegyház tragikus lángolásának híre után tegnap végre valami jó is érkezett hozzánk Párizsból. Pontosabban valaki, ugyanis Szandai Mátyás bőgős, aki az utóbbi időben a francia fővárosba helyezte át székhelyét, most ismét hazatért, hogy a budapesti közönséget is megörvendeztesse. Egyben megmutatta nekünk, kikkel, és hogyan zenélt az utóbbi időben. A csapat tavaly nyáron vonult először stúdióba, hogy felvegyék első lemezüket, ami hamarosan megtalálható lesz a polcokon. Ennek az anyagát játszották a nagyérdeműnek, akik szinte teljesen megtöltötték ezt a csodálatos dísztermet.

btf-logo-hu-2019-1.jpg


A zenekar igazi nemzetközi válogatás: a brazil származású Nelson Veras gitározik (akiről én már a koncert elején megállapítottam magamban, hogy „tipikus francia” kinézete van…), a szaxofonos Ricardo Izquierdo kubai, Fabrice Moreau pedig egy francia dobos. Számomra mindig érdekes hallgatni, hogy ilyen együttműködéseknél milyen hatások, milyen háttér érezhető leginkább – persze laikusként is hallgatva. Bár én első körben sokszínű, változatos stílusú zenére számítottam, végül nem egészen azt kaptam. Vagyis nem ebben a formában. A koncert ugyanis végig egy jól körülhatárolható mederben folyt, a harmadik számtól kezdve már kialakult a stílus az emberek fülében, és ettől a hátralévő másfél órában nem is nagyon tértek el. Viszonylag lassabb balladák, néha melankolikus, ugyanakkor feszes alapok, amire a gitár és a tenorszaxofon szépen rásimul. Talán csak a ráadás dal – ami egy standard volt – tért el egy kicsit ettől a stílustól.

A jazz és a blues átfedésénél az egyik jellegzetesség, hogy van egy viszonylag egyszerű felépítésű, már-már fülbemászó alap, és erre építenek a szólista/szólisták virtuozitásával. Elsőre itt is hasonlónak tűnt, a gitár és a szaxofon felváltva játszottak rá a dob-bőgő alapra. A ritmusszekció nagyon sokáig szinte nem is csillogtatta meg tudását önmagában, az első igazi dobszólóra majd egy órát vártunk, de Mátyás is gyakran vonult háttérbe. Viszont ami érdekes volt, és számomra ez adta a koncert sava-borsát, az Nelson Veras gitárjátéka. Mivel ő nem egyszerű felépítésű, fülbemászó alapot szolgáltatott, hanem csodálatosan variálta a ritmust, az akkordokat, a szólórészeket. Ráadásul tette mindezt szinte észrevétlenül, bennem is csak a koncert végéhez közeledve fogalmazódott meg a gondolat, hogy ettől különbözik annyira sok mástól, amit korábban hallottam. A gyors futamoknál, de az egyszerű akkordoknál is azt éreztem, mintha a dob és a bőgő csak a tempót adná, de a ritmust nem: fogta magát, és az ütem közepén elkezdett valamit játszani, és látszólag teljesen véletlenszerűen hagyta abba, vagy váltott, ahol épp kedve tartotta. Mintha egy teljesen független, „mini-koncertet” adna egymagában. Erre jött rá a szaxofon, ami megint jobban igazodott a kísérethez, és ez az egész valami egészen különleges egyveleget alkotott.

Ugyanakkor mindenki mást is meg kell említeni, mert tényleg egytől-egyig kitűnő zenészek, Mátyáson nagyon lehetett érezni, hogy megtalálta magát, és otthonosan mozog ebben a közegben. A koncert gerincét a saját szerzemények adták, aminek – bár ezt nem mondták külön – szerintem egy jelentős részét ő írta. Valószínűleg ezért is volt homogénebb, mint azt én előzetesen vártam, de nekem kifejezetten tetszik ez az irány. Hangszeres tudását talán akkor mutatta meg leginkább, amikor a gitárost kísérte egyedül. Nekem a koncert egyik fénypontja volt az a duó.

Nagyon jó élmény volt látni és hallgatni őket, ráadásul ilyen szép környezetben, kitűnő hangosítással, jó ülőhelyről követve, minden klappolt. Mátyás egy egész hosszú névsort olvasott fel a végén, akik valamilyen formában segítettek ennek az estének a létrejöttében, azt hiszem, mindannyian örültünk neki, és ezúton mi is köszönjük nekik.

Én pedig külön köszönöm Rainer Annának, hogy a születésnapján is hajlandó volt eljönni velem koncertre. Isten éltesse innen is!


img-20190416-202020.jpg


img-20190416-202046.jpg


img-20190416-202118.jpg


img-20190416-202125.jpg


img-20190416-202147.jpg


img-20190416-202218.jpg


img-20190416-204825.jpg


img-20190416-210721.jpg


img-20190416-210741.jpg


img-20190416-213344.jpg


img-20190416-213416.jpg


img-20190416-213419.jpg


Vissza a hírekhez