JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2019. október 23.
Ferenc Németh is calling2019. október 19.
JAZZTESZT A BULINEGYEDBEN2019. október 17.
Coltrane, John: Blue World2019. október 16.
GELEM GELEM2019. október 15.
Jazzeste a Fonóban2019. október 14.
Harcsa Veronika is calling2019. október 10.
JazzUp – Kovács Tamás2019. október 10.
JazzUp – Kovács Tamás2019. október 10.
SZEZONNYITÓ HAZAI PÁLYÁN2019. október 08.
REMÉNY2019. október 04.
Az év fiatal jazz-zenésze V.2019. szeptember 14.

Hírek

Elek István Quartet in BJC

Elek István együttese a lassan ötéves fennállása alatt viszonylag gyakori fellépője a Budapest Jazz Club-nak. A quartet-nek ebben az évben jelent meg az első lemeze „JazzElek” címmel, amelyen egyik számban Gyárfás István gitáros is közreműködik.

elek-istvan-quartet-jazzelek.jpg


A péntek esti koncert „valódi” lemezbemutató koncertnek ígérkezett, hiszen a zenekar vendége ezen az estén éppen Gyárfás István volt, aki egy számban a lemezen is gitározott. Szerencsére a gitáros, ha már eljött, nem korlátozta közreműködését, hanem három szám kivételével egész este játszott. Olyan számokban is, amelyek játéka nélkül kerültek rögzítésre a lemezen és azokon is, amelyek egyáltalán nem kerültek rá a lemezre (talán majd a következőre).


szinpadjpg.jpg


A koncert két, a lemezen is szereplő számmal indult quartet formációban, még a vendégzenész nélkül. Ez a két szám pedig Sonny Rollins és John Coltrane egy-egy nagyon eltalált szerzeményének (Doxy és Giant Steps) „elekesített”, azaz zeneileg átalakított változata hangzott el „Dakszli” és „Small Steps (back…)” címmel. Az est folyamán egyébként több hangszeren is játszó Elek István mindkettőben a tenorszaxofont fújta.


20191004-205824.jpg


Ezután már a meghívott vendéggel folytatták a műsort egészen a szünetig, kezdve Duke Ellington „In a Mellow Tone” szerzeményével, amely a lemezen is megtalálható. Joe Henderson „Recordame” kompozíciójában a zenekarvezető szopránszaxofonra váltott, a csúcspont pedig Cseh Balázs szuperül sikerült dobszólója volt, amelyben kézzel, ütővel és seprűvel is színesítette a játékát.

Az ötödik szám egy Gerry Mulligan szerzemény volt, amely a Chet Baker-rel közös zongora nélküli quartet-jének előadásában vált ismertté. A fellépők ennek megfelelően módosították a zenekari felállást: Weisz János, a zongorista a nézőtérről figyelt, Elek István Gerry Mulligan szerepkörének betöltéséhez baritonszaxofonra váltott, Gyárfás István pedig gitáron vette át a trombitás Chet Baker szerepkörét. „Cool” mondhatjuk a szleng kifejezéssel erre a west coast szám tényleg egyéni előadására.

Az első blokk befejező száma a DownBeat kritikusai által – teljes joggal – favorizált zongorista (idén is és az előző években is a No.1 helyezést ért el a DownBeat Critics Poll-on) Kenny Barron legismertebb szerzemény a „Voyage” volt. Ebben Elek István visszatért a tenorszaxofonhoz.


20191004-205854.jpg


A szünet után visszatértek a lemezhez (az elsö rész két utolsó száma nincs a lemezen), annak első számával kezdtek: „Joy Spring” (Clifford Brown) és a quartet felálláshoz. Ebben végre Weisz János zongorista is letette névjegyét egy terjedelmes szólóval, tulajdonképpen az egyetlennel az este folyamán. Gondolom ennek a vendégzenész fellépése lehetett az oka.

Gyárfással kiegészülve ismét egy speciális szám speciális előadása következett: „Blues Up and Down”, amely két tenorszaxofonos Gene Ammons és Sonny Stitt közös szerzeménye, és az ő kéttenoros előadásukban lett ismertté, bár később több más tenorpáros is műsorára vette. Elek István kérdésére, hogy melyik tenoros szerepét játszaná, Gyárfás István azt válaszolta, hogy Lester Young-ét. Ezt az ígéretét be is tartotta, és gitárszólójába beleépítette Lester Young dallamait.


20191004-205813.jpg


Ismét következett egy szám a lemezről, Elek Istvánnak a feleségéhez írt száma, a „Dear Girl”. Ez volt a zenekarvezető első szerzeménye. Mivel sokat mondták, hogy nem lehet mindig standard-eket játszani, „balladát mindenki tud írni” felkiáltással készült ez a szám, mesélte a történetet a szerző.

A lemezen lévő nyolc szám közül az eddig még nem játszott kettővel fejeződött be a második szett. Előbb Toots Thielemans „Bluesette” című sokak által kedvelt szerzeménye következett, ahol a szaxofonok helyett klarinéton játszott a zenekarvezető. Ezután pedig az a szám, amelyen Gyárfás István a lemezen is vendégművész volt: „Ready and Able” (Jimmy Smith).


20191004-205911.jpg


Az előbb nem mondtam igazat a befejezés kapcsán, mivel a tapsra tekintettel kaptunk egy ráadást, egy amerikai örökzöldet: „On the Sunny Side of the Street” (Jimmy McHugh és Dorothy Fields szerzeményét).

A teljesség kedvéért a fellépő zenészek:

Elek István – tenor-, szoprán- és baritonszaxofon, klarinét

Weisz János – zongora

Oláh Zoltán - bőgő

Cseh Balázs – dob

Gyárfás István – gitár (vendég)

Jó koncert volt, változatosan összeállított program, egyedi előadás.


hangfoglalo.jpg


nka-logo.jpg

Vissza a hírekhez