A VII. JAZZ COMBO VERSENY
Immár hetedik alkalommal írta ki versenypályázatát a Magyar Jazz Szövetség a 35 év alatti tehetségekből álló zenekarok számára. A Jazzma.hu 2011-es megalakulásakor, a III. verseny döntőjéről számolt be elsőként, azóta rendszeresen adtunk hírt a kétévente megrendezésre került további Jazz Combo Versenyekről. Az ezúttal vasárnap délután háromkor kezdődött döntő helyszíne a hagyományoknak megfelelően a Budapest Jazz Club volt, és a mára komoly múlttal bíró verseny kiírása sem változott az évek során, amelyet a konferanszié szerepét is felvállaló ötletgazda, Kollmann Gábor ismertetett a szép számban összegyűlt közönséggel.
A Magyar Jazz Szövetség a fiatal tehetségek számára 2007 óta kiírt versenyének célja, hogy a magyar combo jazzben új művek és hangszerelések szülessenek, valamint ezek előadása professzionális módon valósuljon meg. A szeptemberben közzétett felhívás szerint 35 év alattiakból álló, minimum három, maximum nyolc főből álló zenekarok nevezhettek, ennél idősebb sem a darabok írói, sem a zenekar tagjai nem lehettek. Pályázni egy zenekari tag kompozíciójával lehetett, amely egy évnél nem régebbi, és kereskedelmi forgalomba semmilyen hanghordozón nem került. A kompozíciók hosszát minimum 5, maximum 10 percben határozták meg. A pályaműveket november 04-ig a demo anyaggal együtt név nélkül, jeligével ellátott borítékban nyújthatták be professzionálisan írt partitúra formájában. A november elején tartott előválogatás eredményhirdetéséig a versenyműveket titkosan kezelték, a versenyzők adatait a mellékelt jeligés lezárt borítékokból csak ezután tudta meg a zsűri. Végül az idén a Gayer Ferenc, Gyémánt Bálint, Révész Richárd alkotta bíráló bizottság négy zenekart válogatott a Budapest Jazz Clubban vasárnap délután 15 órakor kezdődött döntőbe. A bejutott formációknak a beadott demo felvételen beküldött saját szerzeményen kívül, Chick Corea „Windows”, Jerome Kern „Yesterdays”, vagy Herbie Hancock „Toys” című standard számai közül kellett egyet kötelezően eljátszaniuk. A döntőre sajnos Révész Richárd felesége hirtelen jött betegsége miatt nem tudott eljönni, így Elek István ugrott be helyette.
A sorrendet közvetlenül a döntő előtt sorsolással döntötték el, a műsort vezető Kollmann Gábor erre a feladatra a zsűri elnökét, Gayer Ferencet kérte fel. Az első fellépő hálátlan szerepét a Rozbora Ádám Quartet kapta.
A Rozbora Ádám – trombita, Pohl Nándor – zongora, Szabó Kristóf Márk – basszusgitár, Mohai Szabolcs – dob összetételű zenekar a kötelezőkből Chick Corea „Windows” című szerzeményét választotta, saját daluk, a „Dark River” szerzője pedig Rozbora Ádám volt.
A Jazz Friends néven is fellépő Mihalovics Dávid Quartet következett.
A zenekarvezető basszusgitáros mellett Garay Anna Elza szopránszaxofonon, Möntör Máté gitáron játszott, és Kiss Tamás dobolt. A kötelezőkből a „Yestrdays”-t játszották, sajátjukból egy Mihalovics Dávid szerzemény, a „Folk Song” került bemutatásra.
A konferansziénak is nehéz feladatot adott nyelvtörő nevével a harmadikként fellépő Dorchipelago együttes.
Az énekes-gitáros Hütter Dóra kvintettjében Pethő Csaba gitározott, Botos Norbert játszott billentyűs hangszeren, Szereceán Tihamér basszusgitározott Siklai Istvánt helyettesítve, és Borbély Bence Regő dobolt. A kötelezőkből a „Yestrdays” énekes változatát hallhattuk, majd Dóra saját, inkább pop dalra, mint jazzre emlékeztető „Napsugár” című számát énekelte.
Negyedikként, a döntő utolsó fellépőjeként a Bolyki Tamás Quartet következett.
A Bolyki Tamás – gitár, Bejan Norbert – zongora, billentyűzet, Pál Gábor – basszusgitár, Fábry Adonisz – dob osszetételű együttes választott száma a „Windows” volt, sajátjukként pedig Bolyki Tamás „Expose" című szerzeményét játszották.
A zsűri visszavonult, a döntésre várakozva megkezdődött az esélylatolgatás a közönség köreiben is. Általános vélemény volt, mind a négy döntőbe került formációban felkészült szólistáknak tapsolhattunk, a zenekarok viszont a jazz széles palettájából leginkább a fúziós vonalat képviselték. Az elektromos hangszerek domináltak, bőgő egyáltalán nem szerepelt, zongora pedig csak Bolyki Tamás kvartettjében szólalt egy kis időre a billentyűzet mellett. A legtöbben megállapodtak abban is, hogy a Bolyki Quartet volt a legmeggyőzőbb, és Pál Gábor basszusgitározása fantasztikus volt, tőlük Hancock „Toys” című számát is szívesen meghallgattuk volna, amelyet végül egyik döntőbe jutott zenekar sem választott. A további helyezésekről azonban megoszlottak a vélemények. Szóba került, hogy a helyezésekkel járó csábító pénzjutalmak, és fellépési lehetőségek ellenére sajnos a nevezési kedv az előző versenyhez képest is csökkent, ez magyarázza az egykor nyolcas, hatos döntő négyessé alakulását. A színvonal viszont maradt, és az esélylatolgatásnak végül a visszatérő zsűri vetett véget, megkezdődött az eredményhirdetés.
A verseny győztese a Bolyki Tamás Quartet lett, az oklevelet, és az első helyezéssel járó 200.000 forint pénzdíjat a zenekarvezető vette át a zsűri elnökétől, Gayer Ferenctől. Hogy ne kelljen kétszer a zsűri elé szólítani, Tamás egyúttal „Expose" című szerzeményéért átvehette a legjobb kompozícióért díjjal járó 60.000 forintot is. A díjesőnek még nem volt vége, zenekarából került ki a legjobb szólista-díjat, és az ezzel járó 60.000 forintot elnyerő Pál Gábor, így az öröm még teljeseb lett.
A 130.000 forinttal járó második helyre a Dorchipelago zenekart szavazta meg a zsűri. Gayer Ferenc kérdésére Dóra felfedte a furcsa név titkát, a zenekar az ő nevének kezdőbetűi, és az angol archipelago, szigetvilágot jelentő szó összefonásából kapta nevét, és a szigetekre szeretettel várnak mindenkit.
A harmadik helyre a Mihalovics Dávid Quartet került, ők 90.000 forint pénzjutalmat kaptak.
A Jazz Combo Verseny győzteseként a Bolyki Tamás Quartet különdíjban is részesült, a Szövetségtől fellépési lehetőséget kapott a Magyar Jazz Ünnepén, és a Budapest Jazz Clubba, valamint Tamás a zenekar nevében főszerkesztőnk, Maloschik Róbert a Debreceni Bor- és Jazz Napokra szóló meghívóját is átvehette.
A zsűriből először Elek István értékelt, kiemelve hogy döntésük meghozatalánál a hangszertudást, az eredetiséget, a kötelező standard daraboknál a jazz nyelvében való jártasságot, valamint a színpadi jelenlétet vették figyelembe. A színpadi jelenlét fontosságát, a megfelelő kommunikáció kialakítását a közönséggel külön kiemelte, amellyel én is mélységesen egyetértettem. Kétség kívül, ebben Hütter Dóra volt a legjobb, aki szabatosan fogalmazva avatta be a közönséget az előadottak tartalmába, és nem bő lére eresztve, jó arányban, még zenekaráról is megtudhattunk pár dolgot. Gondolom, a színpadi jelenlétért kapott pontszámok jelentősen hozzájárultak a zenekar második helyéhez.
Ezen gondolatomat Gyémánt Bálint is megerősítette, hangsúlyozva az egyéniség kulcsfontosságú szerepét, és arra buzdította a részvevőket, merjék még bátrabban vállalni önmagukat.
Gayer Ferenc végül az ezen a versenyen díj nélkül maradt Rozbora Ádámot vigasztalta, ne szegje kedvét, hogy a kiosztható díjakra ezen a napon másokat érdemesebbnek találtak, folytassák bátran tovább saját útjukon.
Búcsúzóul a Jazzma.hu nevében gratulálok mindegyik döntőbe jutott zenekarnak!
