JazzMa - Hírek - I’m glad, you know! – A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszék záróvizsgáinak záró napi koncertje

I’m glad, you know! – A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszék záróvizsgáinak záró napi koncertje

2013. június 12., Maloschik Róbert-Csányi Attila

Most már bátran állíthatom, hogy a XXI. század eddigi legjobb végzős évfolyamával van/volt dolgunk 2 hete kedden, múlt héten kedden, és tegnap este! Bravó tanár urak és még nagyobb bravó gyerekek!

Az első részben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazztanszékének Big Bandje vizsgázott le… Akarom mondani, fel… A csillagos ég fölé…

László Attila tanár úr előtt ismét megemelem nem létező kalapom… Ez egy hősies, heroikus munka. Mit heroikus, egyenesen sziszifuszi, hisz minden év végén eltávoznak a végzősök, és a következő tanév elején betoppanó újoncokból kell feltölteni a zenekart. De a magyar Sziszifusz, László Attila minden évben túl tesz görög mitológiai elődjén. Mert a többezer éves monda hőse, mindig majdnem felgörgeti a hegytetőre a sziklát, oszt a végén a csúcs előtt mindig pórul jár. Attila tanár úr viszont minden esztendőben sikerrel jár a jazzszikla csúcsra juttatásával. Ebben persze rengeteg munka van. És hatalmas beleérző képesség, hogy mindig ki tudja választani a három évfolyamból és a két bachelor évfolyamból azokat a „jazztanoncokat”, akik csapatmunkával rendkívüli színvonalúra csiszolják a big band irodalom régi és újabb gyémántjait.

László Attila tanár úr konferál...

...és vezényel

Ennek lehettünk fül- és szemtanúi ki tudja hányadszor az elmúlt két évtized folyamán. Ez a tegnap színre lépett LFZE Big Band azonban annyira profi produkciót nyújtott, hogy nálam dobogósak lettek a BJO és a MAO mögött!

Persze, az is lehet, hogy elfogult vagyok, hisz olyan kedvenceim játszottak (világszínvonalú) szólókat, mint a harsonás Varga Nóra (Nórika, nagyon örülök Neked!) és Papp Mátyás (Matyikám, már most nagy király vagy!), a zongorista-zeneszerző Tálas Áron (vigyázat, UFO!), Gotthárd Mihály (ismét leírom, már most 22 évesen a legjobb magyar fusion gitáros!) és bizony én Czirják Tamásban is az elkövetkezendő évtizedek kiemelkedő magyar jazzdobos egyéniségét hallom…

És akkor alább olvasható az LFZE Big Band programja:

1) Yardbird Suite (Charlie Parker arr. Dick Lieb) (Szólisták: Varga Gergő - altszaxofon, Vidákovics Izsák - tenorszaxofon, Bille Gergő - trombita)

2) Phil Not Bill (Rob McConnell arr. Rob McConnell) (Varga Nóri - harsona, Szabó Illés - gitár, Kovács Tamás - harsona)

3) Kikkoman (Tálas Áron arr. Tálas Áron) (Meleg Tamás - tenorszaxofon, Gotthárd Mihály - gitár, Tálas Áron - zongora)

4) I Remember Clifford (Benny Golson arr. Sammy Nestico) (Bille Gergő - trombita)

5) Swingalong (Bob Mintzer arr. Bob Mintzer) (Varga Nóri, Papp Mátyás, Kovács Tamás - harsona, Bukovinszky Balázs, Sári Szabolcs, Bille Gergő - trombita, Meleg Tamás - tenorszaxofon)

6) Alice in Wonderland (Sammy Fain arr. Ed Neumeister) (Szebényi Dániel - zongora, Papp Mátyás - harsona)

7) Nocturne (Bacsó Kristóf arr. Bacsó Kristóf) (Bukovinszky Tamás - trombita, Czirják Tamás - dob)

8) Runferyerlife (Bob Mintzer arr. Bob Mintzer) (Sári Szabolcs - trombita, Meleg Tamás - tenorszaxofon, Czirják Tamás - dob)

A héttagú szaxofon kar balról jobbra:

Almássy Márton, Vidákovics Izsák, Meleg Tamás, Ludányi Tamás, Baris Gábor, Varga Gergő, Ördögh Krisztián

És a rezesek - felső sor: Báthori János, Bille Gergő, Sári Szabolcs, Bukovinszky Tamás - trombita,

középső sor: Papp Mátyás, Kovács Tamás, Varga Nóra - harsona

A ritmusszekció: Szebényi Dániel - zongora, Gotthárd Mihály - gitár, Kovács Dávid - basszusgitár, Bögöthy Ádám - bőgő, Czirják Tamás - dob

Nóri szóló

Áron szóló

Most meghajlunk vagy...

Az est második részében a végzős bachelor, a kecskeméti trombitás Bacsa Zoltán egy olyan sextet (amely időközönként septetre duzzadt…) formációt állított színpadra, amely az 1950-es évek Blue Note hangzását juttatta eszembe. (Hard bop, you know!)

Valamennyien nagyon jó muzsikusok. A korelnök Bacsa Zoltánt (1975) eddig a Kecskemét Jazz Orchestra-val és a Papa Jazz-zel láttam-hallottam színpadon. Eddig azonban soha sem hallottam ilyen modern mainstream közegben. Nagyon ízes szólókat játszott. Engem kicsit Lee Morgan-re emlékeztetett. Viszont a nyaka Dizzy Gillespie-sen felduzzad. Meleg Tamás (1983) az utóbbi évek egyik nagy tenorszaxofonos felfedezettje (saját zenekarával is hard bop-ot játszik!). Papp Mátyás (1995) harsonás, aki nem csak a legfiatalabb (egyelőre az Egressy Béni növendéke), hanem az egyik legnagyobb ígéret is. És már most jól hangszerel…

Tóth István (1991) gitáros itt azt is bebizonyította, hogy tud ő régimódi (igazi) jazzt is játszani. Sőt, az egyik Count Basie nótában a zongora mögé ült (surprise, surprise!) és a Count modorában zongorázott. Sikítozott is mögöttem a két énekeslány, Bazsinka Ági (ő még fütyült is!!!) és Matisz Flóra. A bőgős Hofecker Mátyás (1991) és a dobos Czirják Tamás (1991) betonbiztos ritmusalapot tett alájuk. És akkor még nem beszéltem az altszaxofonos-fuvolista Baris Gáborról (1987), akivel a Bacsa Zoltán Sextet időnként Septet-té bővült. Ö is nagyon jó szólókat játszott. Különösen megragadt bennem az utolsó (Count Basie) számban „elkövetett” Benny Carter-es momentuma.