Keresés

Hírek


Chameleon koncert(ek) a Montázs Art Caféban

Nem titok, nagy rajongója (és kritikusa) vagyok Bálint Rezső barátom minden tevékenységének. Ha kitalál valami újdonságot, akkor hivatalból ott a helyem! Olykor igen nehéz feladat zenészként és barátként is jelen lenni, de a tegnapelőtt esti Popcorn! sajtóbemutató koncerten (és a tegnapi budapesti ősbemutatón) nem igen volt időm gondolkozni azon, hogy milyen minőségben vagyok a Montázs Art Café nézőterén! A welcome drink elfogyasztása és a köszöntők után a Chameleon Jazz Band a húrok közé csapott, mi pedig remekül szórakoztunk!

A tematikus estjeiről híres Chameleon Jazz Band ezúttal a popzene felé vette az irányt. Nyilván innen a Popcorn! névválasztás is, bár ezt én csak sejteni vélem. A saját hangszerelésű, ismert slágerek finom jazz-es beütéssel ugyan, de dögös, popzenei alapokon szólaltak meg. Az új műsor vázát lüktető, egyszerű ritmusok és fülbemászó melódiák adják, a gitár (Borbényi Dániel), a zongora (Birinyi Márk Ádám), a basszusgitár (Bartók Vince) és a dob (Telek Attila) mellett ismét kiemelt szerepet kap a zenekarvezető (Bálint Rezső) harsonajátéka.
Az akusztikus koncertek után számomra meglepő volt a dübörgő hangzás, azonban ahogy elindult az intro, rögtön mindenki felvette a ritmust: jártak a lábak, indult is a tapsolás. Az első Stevie Wonder sláger után csodálkoztam, hogy rögtön egy lassú dal következett. A „This Masquerade” (George Benson) nagyon szépen felépített ballada volt, igazi csúcsponttal a közepén, de az első gyors dalhoz képest a műsor lendülete itt sajnos visszaesett. Később értettem meg, hogy ez valószínűleg koncepció volt, hiszen innentől kezdve a show végéig remekül felépített repertoárt hallhattunk!

Sokunk örömére Herbie Hancock klasszikusa, a névadó „Chameleon” is felcsendült. A szólók alkalmával a fiatal zenészek mindegyike megvillantotta tehetségét. Apró építő kritikaként megjegyezném, hogy szeretnék hosszabb és bátrabb dobszólókat hallani az egyébként nagyon tehetséges és szimpatikus dobos kollégától. A „Tears in Heaven” (Eric Clapton) ötletes újragondolása nekem tetszett, bár az eredeti "mondanivaló" így teljesen más értelmet kapott. Az instrumentális kompozíciók mellett nagy örömömre énekes dalok is voltak. Évek óta mondom, hogy Rezső énekelhetne többet is!

Összességében vidám, lendületes, profi előadást hallhattunk, a körülbelül egy órás program szinte elröppent. Bátran ajánlom a további Popcorn! előadásokat mindenkinek, aki szeretne kizökkeni a mindennapok mókuskerekéből!

Hajrá Chameleon Jazz Band!


chameleonjazzbandpopcorn2017.jpg


Vissza a hírekhez