JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. március 29.
New Fossils: II2024. március 26.
Iyer, Vijay: Compassion2024. március 24.
Rottmayer, Chris: Being2024. március 23.

Hírek

Az Év oktatási és tapasztalat-cseréjének napja az iskolarendszerben nem tanuló jazz nebulóknak

Idén 5 oldalt jegyzeteltem. Én az a sztereotip, „eminens, 120 pontos, 2 nyelvvizsgás lányok”-hoz hasonló attitűdű nebuló vagyok, aki a tanár (néni) köhögését is felírja. Persze már korban kinőttem a hagyományos iskolarendszerből, de imádok tanulni. Ennél már csak a tanultak alkalmazását szeretem jobban. Amit még ennél is sokkal jobban kedvelek, az a tanultak alkalmazásából származó eredmény. Hú, de előre szaladtam!

birta-miklos-a-bjo-gitarosa.jpg

Birta Miklós, a BJO gitárosa


Idén a Budapest Jazz Orchestra (BJO) szervezésében a programok kitettek egy teljes napot, azonban két napra osztva szívhattuk szivacsként magunkba a „tananyagot”.  A Szakmai Nap előtti estén a BJO koncertet adott az Erzsébetligeti Színházban úgy 80 %-os ház előtt. „A fehérek partvidékét” kezdtem magamban dúdolni, amikor megjelent a zenekar. Mindig elmondják, hogy a big band zene haldoklik, és kinek kell ez… Nekem biztosan, meg a jelenlévőkből gyors számolással kiderült, hogy még legalább 400 embernek. Az nem kevés! Nem tudom megmondani, hogy ki aludt el a Tóth Vera lenyűgöző énekével megkoronázott jazz nagyzenekari koncert végére, mert félidőben megléptem. Valószínűleg a fúvósszekciók külön-külön és tuttiban is figyeltek az éberségre, azaz ügyeltek a közönség fáradtabb tagjainak ébren tartására.


a-budapest-jazz-orchestra-egy-faltol-falig-hazban.jpg

A Budapest Jazz Orchestra egy faltól-falig házban


toth-vera-mindent-elsopro-enek.jpg

Tóth Vera, mindent elsöprő ének

Fotók: Mészáros Tibor


A másnap (szombat) délelőtt a tanulásról szólt. Első tapasztalatátadónk Birta Miklós volt. Közel 30 éve tanít a BJO gitárosa. Jelenleg a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola jazzgitározásra felesküdött tehetségeinek „terelgetésében”, az általa már bejárt út saját példáján keresztüli bemutatásával végez - valószínűleg ott is, mint a Szakmai Napon - érdekfeszítő oktatói munkát.

Többször visszautalt Miklós arra, hogy az Érdi Rádióban a Jazzpresszó nevű műsort vezeti, és a vendégek tapasztalatait is felhasználja tanári munkája során, illetve beépíti saját játékához kapcsolódóan a szemléletmódjába. Ed Neumeister, a világhírű harsonás-zeneszerző-hangszerelő velősen megfogalmazható hitvallását is megosztotta velünk. (Ed-del töbször játszott már együtt a BJO.) „Élményt adunk át a tanulóknak!”- ezt szó szerint idézem, a többit tartalmilag. Nem lehet a jazz iránt érdeklődőket tanítani, csak segíteni lehet őket a saját maguk által kijelölt úton. Ha úgy tetszik: elkísérjük őket ezen a rendkívül érdekes, izgalmas és kihívásokkal teli folyamatban.


birta-miklos-belelendul-a-tapasztalatok-atadasaba.jpg

Birta Miklós belelendül a tapasztalatok átadásába


A big band lassan 100 éves műfaj. (Hoppá!) Így összegyűlt némi tapasztalat a jazz nagyzenekari témához kapcsolódóan szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. Leegyszerűsítve, adott kor művésze a szóban forgó időszak lenyomatát adja, mutatja be a kompozíciók és előadás(módj)uk által. Birta Miklós az „időkapszula” kifejezést használta konkrétan arra a szituációra, amikor feltesszük egy az 1930-as évekből származó swing big band lemezét, és azt hallgatjuk. (Erre is kitért, hogy ma már nagyon ritka, hogy „felteszünk egy (bakelit) lemezt”. Ehelyett elindítjuk a – ki, milyen – számítógépet, aztán szól a zene valamilyen sorrendben, jellemzően nem is rá figyelünk, csak úgy duruzsol a háttérben.)

Kiemelte azt a Wynton Marsalis (trombitás-zeneszerző) által vezetett Jazz at Lincoln Center művészeti központot, amely - többek között - a big band hagyományokat is őrzi New York-ban. Marsalis élő zeneszerzőként a kortárs vonalat is természetesen erősíti. (Fekete-Kovács Kornél is többször utalt trombitás kollégája fontos, kiemelkedő munkásságára.)

(Én meg arra utalnék, hogy Wynton Marsalis-t a Jazz at Lincoln Center Orchestra-val me and my lovely wife Gabriella hoztuk először Magyarországra, 2009-ben! Ja, és azóta sem járt itt! Ja, és minden szponzori támogatás nélkül! – A szerk.)

A tapasztalatok átadása közben Birta Miklós természetesen felvételekkel is szemléltette mondandóját. Aki hallott már big band-et, de nem mélyedt el annak tanulmányozásában, valószínűleg furcsállni fogja, hogy ezek a nagyzenekarok alapvetően a szórakoztatásra voltak kitalálva. Amerikában előfordultak akkora báltermek a big band korszak fénykorában, hogy a terem két széléről két big band is nyomta a talpalávalót. Hozzáteszem, hogy minőségi szórakoztatásról beszélhettünk, nem feltétlenül a mai értelemben vett szórakoztatásra kell itt gondolnunk. (Érdekes lehetett annak a párosnak, aki pont a terem közepén „járta”. Ők vajon mire táncoltak? A Ladánybene27 reggae táboraiból megtudtam, hogy az igazán nagy dolgok a két hangfalból szóló zene találkozási pontjánál történnek…)

Tehát a mintegy kétezer big band „bejátszotta” egész Amerikát úgy 80 éve. A bebop korszak volt az első, amikor a muzsikusok „maguknak” kezdtek el játszani, azaz nem a szórakoztatás volt a fókuszban. Képzeljük el – meséli Birta – a félholt ritmusszekciót (dob, gitár, zongora, bőgő), amikor az összes magát megmutatni akaró szaxofonost lekísérik egy-egy jam session, vagy koncert alkalmával. Hát mind tülkölt több körön át és úgy tűnt sosem lesz vége. Ezt a konszonáns, big band zenéhez szokott, táncolni vágyó közönség már egy idő után nem tolerálta, leegyszerűsítve így kezdtek el maguknak játszani a jazz muzsikusok. Aztán persze a különböző világgazdasági és egyéb hatások következtében a big band zenekarok száma jelentősen lecsökkent. Ma azon védett állatfajokhoz hasonlíthatjuk őket, amelyek fokozott védettség alatt ugyan, de a kihalás szélén léteznek.  De szerencsénkre vannak!

Kiemelném, hogy az emberi tényező fontosságáról is beszélt Birta Miklós. Nevezetesen arról, hogy - Ed Neumeister szavait újra felidézve –a nebulók élményért mennek a gitár órákra. A foglalkozáson olyan dolgokat ad át a tanár, amit csak ott lehet megtanulni. Kitért arra is, hogy Ed és számos nagyszerű jazz tanár szerint régen volt mondjuk 50 jó zenész. Ma van ötezer, akik technikailag kifogástalanok, de ha nem kapják meg a személyes élményt, az apróbb, vagy nagyobb korrekciókat egy mentortól, nem fognak tudni kilépni a „pontos és technikás vagyok, de nincs zamata a játékomnak” ördögi körből.

Tehát ma technikailag jóval hamarabb lesznek a tanulók „profik”, de az emberi tényező, az élmény, és még számos egyéb dolog átadása a tanár-diák nexusban teheti őket valóban profi muzsikussá.

A BJO-ról elmondta Birta Miklós, hogy a legnagyobb dicséret akkor éri a zenekart, amikor idejön egy külföldi sztár szólista, vagy zeneszerző és azt mondja: „Van egy hangzása ennek a big band-nek!” Ez azt jelenti számára, hogy a BJO-t, mint egészt ismeri el az adott vendégművész. Ennek előfeltétele, hogy a 17 fő a próbákon, a fellépések alkalmával egy irányba tekintsen, „egy rugóra járjon az agyuk”, és természetesen az egyéni érdekeket alázattal a big band szolgálatába állítják. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kapnak szólózásra lehetőséget, de mindenki egy közös cél felé tart a zenekarban. Miklós meg is jegyezte, hogy nyilván voltak tagcserék a BJO életében, de 20 éves idén a zenekar. Össze sem lehet hasonlítani egy évtizedek óta együttműködő bandát akár egy all star big band-del, mert az előbbi – alapesetben – hangzásban megelőzi utóbbit, akármilyen nagy egyéniségek is játszanak benne.

Kérdésemre Miklós elmondta, hogy ha szakmai gond van, akkor egy-egy szekciópróba beiktatása sokat segít az előrelépésben adott zenemű előadásában. (Például csak a szaxofonsor, vagy csak a trombiták küzdenek meg a darab nehezebb részeivel.) Ha más jellegű problémák vannak, azokat a mindenkori vezetés (jelenleg: Kollmann Gábor és Schreck Ferenc) emberi módon „lekezeli”, és közösen megtalálják a megoldást.

Rövid szünet után Zolbert érkezett hozzánk. Olyan dolgokról beszélt, amelyek ma elengedhetetlenek a jazz világában is, ugyanakkor kizárólag muzsikusi attitűddel a megvalósításuk gyakorlatilag lehetetlen.


zolbert-szaxofonos-zeneszerzo-producer.jpg

Zolbert szaxofonos-zeneszerző-producer


Ötletesen, egy dal részeire fűzte fel Zoli mondandóját. (Intro, verse, bridge, refrén, coda.) Az az Albert Zoltán volt az előadó marketing és management témában, akit szaxofonosként még a Szigetről ismerek. Konkrétan egy délután 5 órai, tűzőnapos, Three Teddies (rocksteady-ska-reggae) banda koncertjéről, ahol ugyan kb. hatan lézengtünk, de nagyszerű zenét nyomtak együtt.

Zolbert szólókarrierje előtt session zenész volt, majd a Jazzy Dalversenyt megnyerte és elindította önálló produkcióját. A smooth jazz jeles honi képviselője természetesen egy jó ideje döntően saját kompozíciókat játszik koncertjein.

Néhány fontos számadat és tény: 5 év alatt 3 lemezt adott ki és 150 koncertet adott Zolbert néven, az USA rádiói szívesen és rendszeresen játsszák smooth jazz stílusú dalait.

Ha zenélni akarsz, mindenképp végy egy jó dobost. Kezd ezzel, mármint a zenei részt. Ugyanakkor hangsúlyozta Zolbert, hogy legelőször azon kell elgondolkodni szerinte, hogy zenekart, szóló előadást, vagy egyéb formát szeretnénk. Mi a különbség? Zenekarban együtt sírnak, együtt nevetnek a tagok, közös döntések vannak. Szóló produkció esetén a kiemelt muzsikus dönt és tartja a gyeplőt a kezében, övé minden lehetőség és felelősség. Az egyéb formákba nem ment bele. Tehát más-más stratégiával kell mindhárom formához hozzálátni.

Milyen problémáink lehetnek az elején? A megfelelő névválasztás, ha esetleg tagcserék vannak egy életre érdemes egy frappáns nevet választani és nem kétévente megváltoztatni. Ki írja a dalokat? A szövegeket? Kik a zenekari társak, azaz duóban, kvartettben, vagy big banddel lépünk fel? Lemez legyen előbb és aztán koncert, vagy fordítva? Zolbert saját példája az volt, hogy egy 10 dalos lemezt szeretett volna kiadni, majd a lemezzel koncertezni. Aztán gondolkodott és másképp döntött. Előbb feldolgozásokat játszott, figyelte a közönséget és zenésztársait: mi az, ami működik, mi az, ami nem. Majd egy bizonyos idő múlva elkészítette saját szerzeményeiből álló „One” című első lemezét és turnézott a lemez bemutatásával. Lemezein az ének(es) szerepében a szaxofon szerepel. Aztán jön a bűvös kérdés: mennyit foglalkozok ezzel időben? Van-e mellette civil munkám, amiből pénzt is keresek, vagy a zenéből kell megélnem?


zolbert-eloadas-kozben.jpg

Zolbert előadás közben


Az idő és a munka kapcsolata. Heti szinten a következőket érdemes csinálni: gyakorlás, új dalok írása, marketing. Fontos az eltöltött idő mennyisége és minősége. Vállalkozásként, tulajdonosi szemléletmóddal érdemes csak belevágni. Kevesen tudják – én sem tudtam -, hogy Zolbert a Színművészetin Gyártásvezető és producer szakon végzett.

Hogyan kezdjünk Neki az egésznek? Vegyünk egy üres A4 lapot és írjuk le, hogy mit szeretnénk elérni. Csináljunk egy tervet. Pl.: a Sziget Nagyszínpadán akarok 3 év múlva fellépni, vagy hetente 2 koncertet akarok adni jövő ilyenkorra.

Természetesen ezután írj jó zenéket. Törekedj a zenén kívül arra, hogy minden elemét kitanuld a kapcsolódó marketing és menedzsment témáknak. Nem kell tökéletesen tudni mindent, de légy tájékozott. Tudd a dolgokat e téren is. Lesznek olyan szituációk, amikor Neked, saját magadnak  kell korrigálnod egy koncertszervezőt, vagy olyan dolgokat megcsinálnod, amit a szóban forgó koncertszervező nem tud, vagy nem akar megtenni Neked.

Ja, és felejtsd el, hogy majd lesz egy menedzsered, és akkor minden megoldódik. Nem lesz menedzsered! (Zolbertnek 5 év sikerei után sincs menedzsere, gyakorlatilag egymaga csinál mindent.)

Említette Zoli a Grover Washington Jr. Emlékzenekart, amely elvileg egy koncertre jött létre, de annyira jól érezték együtt magukat a muzsikusok és imádták a tragikusan fiatalon elhunyt szaxofonos szerzeményeit, hogy együtt maradtak. (Ezt én is hallottam, asszem a Gödörben is játszottak, vagy a Kobuciban.)

Szerezd meg az infót és a tudást. Ma már a youtube-ról rengeteg mindent meg lehet tanulni. „Kérdezni ér!” – többször visszatérő motívum volt Zolbert előadásában. Az nem baj, ha valamit nem tudsz; a baj az, ha nem jársz utána, pedig fontos lenne Neked a továbblépésben.

Legyél kritikus magaddal szemben!

Építsd a saját portfoliódat! Építsd fel magadat, a zenédet, a megjelenésedet, stb.! Sportolj, foglalkozz az egészségeddel, hogy bírd a gyűrődést!

Csináld úgy a zenész karrieredet, hogy próbálj megélni belőle. Erre jó példa az ún. stock zenék megírása, amiket megvesznek Tőled, és videók alá berakják.

Zolbert beszélt az ún. 360 fokos modellről, aminek a lényege, hogy egy zenei kiadó azzal a céllal működik, hogy a modell valamennyi területéről realizáljon bevételt. Két példával szemléltetem: pénzt akarnak keresni 1) egy zenekari DVD kiadásából, 2) adott zenekarhoz kapcsolódó emblémával ellátott termékek - a teljesség igénye nélkül: sapka, toll, pendrive - értékesítéséből.

A fejlődés egy jó marketing startégiával képzelhető el.

A „refrén”-hez elérkeztünk végre! Avagy hol kezdődik a marketing? A névnél, amely jó esetben egy ismert és elismert branddé válik. 2016-ban Zolbert Pannonhalmán lépett fel külföldi előadókkal együtt. A koncertek közti szünetben beszélgettek és kapott egy nagy dicséretet a neve „Zolbert” miatt. Miért? Hát például azért, mert az Albert Zoltán, vagy a Vjacseszlav Osztyapenko  kissé furán hangozhat Amerikában, de a „Zolbert” ebből a szempontból is jó választás.

Egy jó marketing jó kezdetéhez tartozik a jó dalírás is, vagy a személyes döntés, az elköteleződés a sikerek mellett. Zoli javasolta, hogy minden nap tegyünk hozzá valamit a sikerünkhöz.

Mire jó a marketing? Válasz: megkülönböztet másoktól. Egyedivé, egyénivé tesz. Megjegyeznek ezáltal. Szélesebb körben tudod elérni a (potenciális) közönségedet.


zolbert-eloadas-kozben-2.jpg

Zolbert előadás közben 2


Hogyan csináljam?

Tervezz és hajtsd végre! Használj hozzá időtáblát!

Minden nap tegyél valamit a produkciódért!

Minden nap csinálj valamit, ami pénzt hozhat! (Nem feltétlenül másnap, de valamikor a jövőben.)

Ne add fel! (Lesznek katasztrófák. Lesz olyan, amikor legszívesebben elásnád magadat. Ezeket írd fel, mert ezek lesznek a sikertörténeted legjobb részei, amin a hallgatóság meg fog szakadni a röhögéstől. Ez motiválni fogja őket.)

Walt Disney sokat hallatott mondata illett Zolbert mondandója végére: Ha meg tudod álmodni, meg is tudod valósítani!

Ebédelni elmentünk ezután és kezdődtek a honi amatőr, fél-profi jazz nagyzenekarok minősítő koncertjei. A zsűrit Birta Miklós jelen beszámolóban sokat emlegetett gitáros, Friedrich Károly harsonás-hangszerelő-zeneszerző mester és Borbély Mihály szaxofonos alkotta.


a-zsuri-friedrich-karoly-borbely-mihaly-birta-miklos.jpg

A zsűri – Friedrich Károly, Borbély Mihály, Birta Miklós


A fellépő big bandek név szerint és sorrendben: Mazene Big Band (Budapest, VII. ker.), Krammer Big Band (Csömör), Black Diamond Big Band (Tatabánya), Flip Side Big Band (Budapest), Kanizsa Big Band (Nagykanizsa), Fehérvár Big Band (Székesfehérvár).


mazene-big-band-budapest-vii-ker.jpg


krammer-big-band-csomor.jpg


black-diamond-big-band-tatabanya.jpg


flip-side-big-band-budapest.jpg


kanizsa-big-band-nagykanizsa.jpg


fehervar-big-band-szekesfehervar.jpg


pontoz-a-zsuri.jpg

Pontoz a zsűri


Nem vártam meg az eredményhirdetést.


eredmenyt-hirdet-a-zsuri-1.jpg

Eredményt hirdet a zsűri 1


eredmenyt-hirdet-a-zsuri-2.jpg

Eredményt hirdet a zsűri 2


(És hogy szerzőnk ne örlődjön kétségek között, alább közzéteszem az okleveleket! - A szerk.)


mazene-big-band-oklevel.jpg


krammer-big-band-oklevel.jpg


black-diamond-big-band-oklevel.jpg


flipside-big-band-oklevel.jpg


kanizsa-big-band-oklevel.jpg


fehervar-big-band-oklevel.jpg

Vissza a hírekhez