JazzMa

Friss Hírek

RUSZTIKUS SZOMBAT2018. augusztus 13.
Végezetül2018. augusztus 06.
Debrecen – Coda2018. augusztus 06.
Szombat esti bebop2018. augusztus 06.
Szombaton is bor és jazz2018. augusztus 05.
Mindenki másképp csinálja2018. augusztus 04.
DEBRECEN FELÉ, FÉLÚTON 2018. augusztus 04.
Viharos kezdés2018. augusztus 03.
Első nap, utolsó koncert2018. augusztus 03.
BEVÁLTOTT NYEREMÉNY2018. augusztus 03.
Nexus LineUp: Fragments2018. augusztus 03.
EGRI A NÉGYZETEN2018. augusztus 01.
QUINCY JONES 852018. július 23.
BUDAPEST 19562018. június 22.

Hírek

VIRTIGLI JAZZ AZ OPUSBAN

Anélkül, hogy a jazz számos irányzatát „leszólnám”, azért engedtessék meg nekem, hogy a címben szereplő jelzőre (jelentése: igazi, valódi) vonatkozóan annyit elmondhassak, hogy nekem (és ezzel aligha vagyok egyedül) a jazz szót meghallva, valami olyan érzésem támad, mint amit a szombat este az Opusban éreztem. Számos alkalommal leírtam már, hogy Elek Pista minden fellépésén igyekszem megjelenni, annyira élvezem azt a mainstream modern jazzt, amit ő képvisel, nem is beszélve arról, hogy „alapkvartettjének” koncertjein számos alkalommal van még vendégművész is: Pocsai Kriszta, Gyárfás Pista, Deseő Csaba, Bacsó Kristóf (akik hirtelen eszembe jutnak). Most pedig a kitűnő trombitás – Pecze Balázs egészítette ki a formációt kvintetté, és a szokott repertoár ezúttal a West Coast stílus emblematikus darabjaival bővült.

Az alapfelállás csak annyiban változott, hogy Molnár Péter bőgőst Bögöthy Ádám helyettesítette. Azok számára, akik netán először kattintanak rá honlapunkra és/vagy fogalmuk sincs Elek Pista immáron negyedik évébe lépett  kvartettjének felállásáról, elmondom, hogy a szombat esti (jazz)láz előidézői: Elek István (tenor- és baritonszaxofon), Weisz János (zongora), Bögöthy Adám (bőgő) és Cseh Balázs (dob) voltak, a vendég pedig Pecze Balázs volt, aki trombitán és szárnykürtön játszott.

elek-istvan-quartet-20180630-001.jpg

Honlapunkat Deseő Csaba, Csécsi Attila és jómagam képviselte, de – nem utolsósorban – megtisztelte asztalunkat Mesics Kati (Mrs. Elek) is.

Elek Pista, a tőle megszokott kedves közvetlenséggel konferálta a műsort, ezúttal angolul is, mert jó néhány külföldi vendég is élvezte a remek muzsikát.

A program azért még a zenekar két jól bevált repertoárdarabjával indult: Kenny Barron „Voyage” c. száma hangzott el Stan Getz emlékére, majd Gillespie és Sonny Stitt előtti tisztelgés jegyében a jó öreg standard, az ’”On the Sunny Side of the Street”  következett, mégpedig abban a letétben, amit a „Sonny Side Up” c. lemezről ismerhetünk. Ezt a két számot a kvartett tolmácsolásában hallhattuk, Pista tenoron játszott. (De hogyan! A Sunny Side-ban már forrt a levegő a hol ércesen, hol simogatóan hangzó tenorszólótól.) Tommy Flanagan „Freight Train” c. kompozíciója, egy klasszikus hard-bop előadásban már a kvintett formációban hangzott el. A következő szám már ízelítő volt a második szett West Coast projektjéből. Russ Freemannek, a West Coast nagy zongoristájának egy kompozícióját játszották el, ami alighanem a „Fungo” volt (bár én „Fountain”-nek értettem), Shelly Manne együttesének repertoárjából. Conte Candoli „magyar hangja” Pecze Balázs volt, Richie Kamuca-t pedig Elek Pista „alakította”. A „The Gypsy” c. remek balladának eljátszásához a bariton is használatba került, a régi sláger igazán West Coast hangzást nyert. Végül ismét visszatértünk Amerika atlanti partjára, amikor John Coltrane „Moment’s Notice” c. örökbecsű művét hallhattuk a „Blue Train” c. lemezről – Pecze Balázs Lee Morgant idéző remek szólójával.

A második félidőt Pista kíséret nélküli baritonszólója indította, azonnal ráismerhettünk Ray Noble sikerszámára, a „Cherokee”-ra, majd a „beszivárgó” kíséret is bekapcsolódott a játékba. Sűrű ritmus- és tempóváltások színesítették az előadást, amelyben volt egy baritonszaxofon vs. dob „kiállás” is. A második és harmadik számban ismét a tenor került használatba. Sonny Rollins „Doxy”-jában ismét óriásit „domborított” Pista, de a remek bőgőszóló is zajos sikert aratott. A keleti partról ismét Kaliforniába utaztunk, és jóllehet a „Speak Low” c. standard nem a West Coast-on született, de az előadás tipikusan ezt a stílust képviselte. Ez már ismét kvintettben szólalt meg. Majd Gerry Mulligan és Chet Baker zongora nélküli kvartettjét idézte a „Line for Lyons” c. szám, Mulligan ikonikus kompozíciója, amit Jimmy Lyons, a Monterey Jazz Festival alapítójának tiszteletére írt. Weisz Jancsi a „partvonalról” figyelte a produkciót. Joe Henderson „Recorda Me” c. számában végre a szárnykürt is használatba került. A második félidőben tehát szinte le sem tette Pista a hatalmas baritonszaxofont, amely azért különleges, mert itthon szinte soha sem hallható, legfeljebb a nagyzenekarokban akad nagyritkán egy-egy szólója. A zárószámban is ezen a – súlyra is nehéz és méretes – hangszeren játszott a „leader”, Balázs pedig ismét a trombitát vette kézbe. Jimmy Smith „Ready ’n’ Able” c. lendületes darabjával zárult a remekül sikerült est.

Az egész műsor remekül felépített volt és annyira kidolgozott, hogy vastapsunkkal sem követeltünk ráadást, inkább a maradéktalan elismerés volt a levegőben, egyébként is a tiszta játékidő meghaladta a két órát. Ez bizony kétszer hat szám volt, igazán terjedelmes szólókkal. A két fúvós mellett kitűnő szólókat hallhattunk Weisz Jánostól és Bögöthy Ádámtól is (tőle különösen a második szettben). Cseh Balázs remekül kísért és főleg a terjedelmes „négyezésekben” jeleskedett.

A zárómondat pedig – mint mindig – csakis az lehet, hogy „az élőzenét semmi sem pótolja”. Ez eléggé bizonyítást nyert szombaton este is, amiben négyfős asztalunk abszolút egyetértett, a jó hangulatban eltöltött este többi résztvevőjével együtt.

elek-istvan-quartet-20180630-002.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-007.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-008.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-009.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-015.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-016.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-017.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-021.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-027.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-030.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-031.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-036.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-038.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-040.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-044.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-046.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-047.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-049.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-055.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-057.jpg

elek-istvan-quartet-20180630-062.jpg

Vissza a hírekhez