Dr. Szabados György emlékest

Fonó - 2021.június 11., péntek 20 óra.

Tíz éve hunyt el Szabados György Kossuth-díjas zongoraművész és zeneszerző, a magyar improvizatív zene atyja és Európa-szerte elismert alakja. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniája, valamint a jazz erős hatása jellemzi.

Halála óta felnőtt egy új zenész generáció, akik már nem voltak közvetlen kapcsolatban vele, munkásságának hatása azonban egyértelműen kitapintható náluk.

Geröly Tamás jazzdobos hívására 15 muzsikus emlékezik zenével a Fonó színpadán, azon a helyen, ahol számos alkalommal lépett fel Szabados György is.

Egy felvétel az általa alapított MAKUZ-zal például itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=RDMOzmPXZso

A Dr. Szabados György emlékest közreműködői:

Ajtai Péter - bőgő
Ávéd János - szaxofon
Baranyi Bence - dob
Berta Zalán - basszusgitár
Boldi Tamás - zongora
Cseke Dániel - szaxofon
Dóczi Bence - gitár
Gyárfás Attila - dob
Hock Ernő - bőgő
Kováts Zoltán Sándor - bőgő
Kováts Gergő - szaxofon
Menyhért Márton - gitár
Miklós Szilveszter - dob
Pozsár Máté - zongora
Szelevényi Vito - trombita

Belépés érvényes belépőjegy mellett, érvényes védettségi igazolvány felmutatásával lehetséges. A Fonó területén beltéren kötelező a maszkviselés kivéve a vendéglátóegységet. Megértésüket és türelmüket köszönjük!

SZABADOS GYÖRGY

Szabados György
1939. július 13. Budapest - 2011. június 10.

Zeneszerző, zongoraművész. Az improvizatív kortárs zene Európa-szerte elismert alakja, alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniája, valamint a jazz erős hatása jellemzi. Mindazonáltal nem egyértelműen jazzmuzsikus.

Rendkívüli zenei adottságai korán megmutatkoztak, már gyermekkorában improvizált zongorán. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Elvégezte az orvosi egyetemet, diplomáját 1963-ban szerezte meg. Eredeti zenei világa kezdetben leginkább a free jazzhez állt közel, később a magyar zeneiség alapelemei meghatározóan épültek be kompozícióiba. 1955-től lépett fel rendszeresen, ekkor alakította első együttesét, mellyel swing alapú jazzt játszottak. 1963-ban adott először teljesen szabad improvizatív koncertet a Dália Jazz Klubban.

1972-ben együttesével megnyerte a San Sebastian-i Nemzetközi Jazzverseny free kategóriájának nagydíját, a versenyprogram előadása a budapesti Erkel Színházban azonban botrányba fulladt. Ezután egyre több hangversenyt adhatott, elsősorban egyetemeken lépett fel. 1974-ben jelent meg első önálló lemeze Az Esküvő címmel. 1975-ben kortárs zenei műhelyt alapított a Kassák Klubban, ahol éveken át fiatal tanítványokat vezetett be az improvizatív kortárs zene világába. 
Csupán az 1980-as évektől nyílt lehetősége a rendszeres külföldi hangversenyezésre, lemezfelvételek készítésére, valamint folyamatos alkotói munkára. 1982-ben muzsikált először Anthony Braxton-nal. 1983-ban létrehozta a MAKUZ-t, azaz a Magyar Királyi Udvari Zenekart, amely ensemble jellegű kompozícióinak tolmácsolója. Magyarországi koncertjei közül legemlékezetesebbek az ISCM budapesti kongresszusán 1983-ban és a Korunk Zenéje Fesztiválon elhangzott hangversenyei. 1985-ben a Markó Iván vezette Győri Balett felkérésére Szarvassá vált fiak címmel nagyzenekari művet komponált, amelyet a társulat táncelőadásként Szegeden mutatott be.

1988-ban megalapította a Szabad Zene Nyilvánossága (SZAZEN) klubot.

1996-ban a Budapesti Őszi Fesztivál legnagyobb sikerű koncertjét adta Roscoe Mitchell vendégszereplésével a Thalia Színházban. A koncert anyagát a Fonó Records jelentette meg.

2000-ben a MAKUZ-zal és Roscoe Mitchell közreműködésével mutatta be Jelenés című művét, melyet a honfoglalás millecentenáriumának alkalmából komponált.

Pályája során leginkább saját együtteseivel, vagy szólóban koncertezett, de fellépett olyan hírességekkel is, mint Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Peter Kowald, Johannes Bauer, Connie Bauer, Fred van Hove, Evan Parker, Jiří Stivín, Ernst-Ludwig Petrovwsky, Klenyán Csaba és Vlagyimir Taraszov.

Írt balettet, táncoperát, vokális műveket, históriás éneket 1956 emlékére, szólózongora- és kamaradarabokat, valamint filmzenét is (Örökmozi - rendező: Tóth János, 1982; Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele - rendező: Bicskei Zoltán, 2000; Az ember aki nappal aludt - rendező: Szabó László, 2003.)

Publikált zenei írásokat, ritkán megjelenő esszéit, verseit a győri Műhely és Jazz Stúdium, a Vigília és más magyar folyóiratok, lapok közölték. 1990-ben A zene kettős természetű fénye címmel jelent meg Váczi Tamással közösen jegyzett kötette a Magvető kiadó gondozásában. Írások – tanulmányok, esszék című könyve a szombathelyi B.K.L. kiadónál jelent meg 2008-ban.

Munkássága elismeréséül 1983-ban Liszt-díjat, 1995-ben Neufeld Anna-emlékdíjat, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, valamint Szabó Gábor életműdíjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2006-ban Aracs Főnix-díjat, 2011-ben Kossuth-díjat kapott. Szabados György tagja volt a Szent Korona Társaságnak.