A free jazz kiemelkedő alakjai - 23. rész: DEREK BAILEY
1960. december 21-e (éppen tavaly volt hatvan éve), New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a "Free Jazz - A Collective Improvisation" című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene több évtizedre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Huszonharmadik rész: Derek Bailey.
Derek Bailey 1930. január 29-én született Sheffield-ben.
Tíz éves korában kezdett gitározni. Tanulmányait követően 36 esztendősen költözött Londonba - ott találkozott olyan újítást szorgalmazó muzsikusokkal, mint például a szaxofonos Evan Parker, a trombitás Kenny Wheeler, vagy a bőgős Dave Holland. Velük együtt csatlakozott 1968-ben a The Spontaneous Music Ensemble-hoz.
Ebben az évben jelent meg a "Karyōbin" (Island) című album, amelyen - az előbb említetteken kívül - John Stevens dobol. Két részből álló szabad improvizációt hallhatunk.
Még előzőleg, 1966-67-ben vették fel a "Pieces for Guitar" (Tzadik) című albumot, amely csak 2002-ben látott napvilágot. Szólólemez.
1971-ben jelent meg a "Solo Guitar" (Incus) című kiadvány - már az 1970-ben alapított, részben saját cégnél (Tony Oxley és Evan Parker a társak a lemezkiadónál).
Ugyanebben az évben jelent meg az "Improvisations for Cello and Guitar" (ECM) című lemez - David Holland a zenésztárs.
Egy újabb jellegzetes album az "Improvisation" (Cramps Records, 1975).
14 rögtönzött darab - újra szólóban.
Aztán egy duófelvétel: "Royal Volumes 1&2" (Honest Jon's Records) - 1974-ben rögzítették, először 2017-ben jelent meg. Anthony Braxton szoprán- és altszaxofonon, klarinéton és basszusklarinéton játszik, DB elektromos gitáron.
Még egy duó, 1987-ből egy koncertfelvétel: "Live at FarOut, Atsugi 1987" (NoBusiness Records), 2020-ban adták ki.
Mototeru Takagi szopránszaxofonon működik közre.
És egy nem mindennapi vállalkozás: "Ballads" (Tzadik, 2002) - a felvétel is 2002-ben készült. Rajta a "What's New", a "Stella by Starlight", a "Body and Soul", és a "Georgia on My Mind" - mások mellett - Derek Bailey módra.
És ez mind csak töredéke egy gazdag pályafutásnak - a fenti albumok szubjektív módon lettek kiválasztva. 1970 után évente több önálló lemeze jelent meg az angol gitárosnak - közreműködései mellett - 2002-ben például hét.
Az eddig nem említett ismertebb zenésztársak: Han Bennink, Barry Guy, Eugene Chadbourne, Lol Coxhill, Steve Lacy, Wadada Leo Smith, John Zorn, Pat Metheny, Lee Konitz, Cecil Taylor - és még hosszan sorolhatnám.
Derek Bailey abszolút egyedi stílusú muzsikus volt, ahogyan mondani szokták: azonnal felismerhető stílussal. Számtalan albuma többségén szólóban, vagy duóban adta elő különleges rögtönzéseit.
Bailey 75 éves korában egy ritka betegségben hunyt el (magyarul az amiotrófiás laterálszklerózisban), amely az idegrendszerben történő elváltozás.
Játéka - elsősorban a free jazz kedvelőinek - maradandó élmény.
