JazzMa

Friss Hírek

Kis hírek – friss hírek2024. április 17.
Ready Wednesday2024. április 17.
Pacsirtasirató a Muflonban2024. április 15.
Rafael Mário: Out of Zone2024. április 08.
Blaser, Samuel: Book Nine2024. április 03.

Hírek

100 éve született Sarah Vaughan

Ismét egy 100 éve született jazz művész munkásságának felidézése volt műsoron március 29-én a Budapest Jazz Clubban, éppen két nappal később Sarah Vaughan tényleges születésnapjánál. Az énekesnő egyike a kritikusok és jazz kedvelők nagyrésze által a három legjelentősebbnek tartott női jazzénekesnek Billie Holiday és Ella Fitzgerald mellett. (Persze az ízlések különbözőek, és kétség nélkül vannak még néhányan a top énekesnők kategóriájában.)

Kétség nélkül állítható, hogy Magyarországon nem sokan jöhettek számításba a Sarah Vaughan életműből összeválogatott darabok bemutatására Urbán Orsi énekesnőn kívül.

urban-orsi-1.jpg

(A teljesség kedvéért azért leírom, hogy március 12-én az Opus Jazz Clubban ezt a „szerepkört” Pocsai Kriszta töltötte be, a hírek szerint kiválóan. Én sajnos lemaradtam erről az eseményről.)

A korszak énekesnői közül sokan a nagyzenekari kíséretet preferálták, nem így Sarah Vaughan. Az Ő lemezfelvételeinek többségében különböző összetételű kisegyüttesek hallhatók. A BJC-beli tribute koncerten is kisegyüttes biztosította a zenei hátteret (és a számtalan kitűnő hangszeres szólót), mégpedig – a programfüzet szerinti elnevezéssel – az Urbán Orsi Group feat. Révész Richárd. A fellépők név szerint a következők voltak:

Urbán Orsi – ének,

Révész Richárd – zongora,

Kollmann Gábor – alt- és szoprán szaxofon,

Birta Miklós – gitár,

Hárs Viktor – bőgő,

Banai Szilárd – dob.

group-1-1.jpg

A Húsvét közelsége nem tántorította el az embereket az eseménytől, teljesen megtelt a nézőtér a vokális zene kedvelőivel. Az esemény híre még a messzi távolba is eljutott, de erről majd később. Mindenesetre a magyarok mellett most is nagyszámú külföldi vendég volt a klubban.

A koncert során a színpadon lévő zenekar összetétele sűrűn változott, függvényében az éppen műsorra kerülő darab Sarah Vaughan féle eredeti változatában szereplő hangszer összeállításnak. Az éneklés mellett – a kompozíciók előtt – az énekesnő még Sarah Vaughan-nal kapcsolatos információkat és érdekességeket is megosztott a közönséggel a rá jellemző közvetlenséggel.

A nyitó szám, az „I’ve Got the World on a String” (Harold Arlen-Ted Koehler) gitár-bőgő-dob trió kísérettel szólalt meg, a következő „All of Me” (Gerald Marks-Seymour Simons) kompozíciónál viszont már mindenki a színpadon volt. Az utóbbi darabban – az eredetihez hasonlóan – az amerikai énekesnő híres scat betétje is megidézésre került.

urban-orsi-2-1.jpg

Sarah Vaughan nem ragaszkodott a swing műfaj darabjaihoz, több más stílusban is énekelt, populáris dalokat is gyakran műsorára vett, például komplett albumot készített a Beatles együttes repertoárjából. A brazil zenéhez való viszonyát az „I Love Brazil!” 1977-es albumának címe elég egyértelműen kifejezi, az itt szereplő darabok közül a „Triste”, Antonio Carlos Jobim szerzeménye került most bemutatásra.

sv1.png

A pop műfajból átvett dalok közül az amerikai Carpenters együttes slágerét, a „Rainy Days and Mondays”-t (Paul Williams-Roger Nichols) énekelte Urbán Orsi, mégpedig duóban Révész Richárddal (a Sarah Vaughan verzió 1973-ban jelent meg a „Live in Japan” dupla albumon).

sv2.png

Ezt meghallgathatják Sarah Vaughan belgrádi koncertjéről is:

https://www.youtube.com/watch?v=-j53JNIxfeQ

A koncert előtti időszakban Urbán Orsi kapott egy e-mail-t Tollak Ollestad-tól (amerikai, norvég felmenőkkel), hogy hamarosan Magyarországra jön, és szeretne Ő is fellépni a koncerten. Referenciaként egy olyan linket csatolt, amelyben Al Jarreau felvételén szájharmonikázik.

https://www.youtube.com/watch?v=VBo6ONAgtDc

De játszott Dave Grusin-nal is. Szóval a következő „I Didn't Know What Time It Was” (Richard Rodgers-Lorenz Hart) darabba Ő is beszállt hatodiknak a zenekarba.

szajharmonikas-urban.jpg

A háromnegyed órás első szett Cole Porter szerzeményével, a „What Is This Thing Called Love?”-val zárult, majd a szünet után ismét egy Cole Porter darab szólalt meg, a „(You’d Be So) Easy to Love”, amely Sarah Vaughan „After Hours” című 1961-es nagylemezének egyik száma volt.

sv3.png

Jazz koncert, pláne vokális nem az igazi Gershwin szerzemény nélkül, ez most a „How Long Has This Been Going On?” (George and Ira Gershwin) volt, amit a Norman Granz menedzselt korszakban a Pablo kiadónál készített „Crazy and Mixed Up” LP egyik száma, a „That’s All” (Alan Brandt-Bob Haymes) követett.

1962-ben készítette el Sarah Vaughan talán legspécibb lemezét, a „Sarah + 2” albumát, ahol a „+ 2” a két kísérőt jelenti, mégpedig a gitáros Barney Kessel-t, aki a múlt évben lett volna 100 éves, valamint a kevésbé ismert bőgőst, Joe Comfort-ot.

sv4.png

A „When Sunny Gets Blue” (Jack Segal-Marvin Fisher) kompozíció most Birta Miklós gitárossal hangzott el duóban. Sarah Vaughan és Barney Kessel duója az alábbi linken hallgatható meg:

https://www.youtube.com/watch?v=ECKeNHgUa6A

urban-orsi-5.jpg

urban-kollmann-1.jpg

revesz-richard-1.jpg

birta-miklos-2.jpg

hars-viktor-1.jpg

urban-orsi-6.jpg

Ezután már a búcsú percei következtek, a műsor zárásaként ismét egy dal hangzott el a „Live in Japan” albumról, a közismert „On a Clear Day” (Burton Lane-Alan Jay Lerner).

bucsu-1-7.jpg

A közönség műsor közben sem fukarkodott a tapssal és a tetszésnyilvánítással, de ezt még tovább fokozta a műsor végének érzete és ráadást követelt. Nem hiába, minden fellépő – beleértve a szájharmonikás vendéget is – közreműködésével elhangzott még egy blues, ami Sarah Vaughan becenevéről kapta a címét: Sassy’s Blues (Quincy Jones-Sarah Vaughan). Ez már amolyan örömzene volt mindenkinek, énekesnek, zenészeknek, közönségnek.

hangfoglalo.jpg

nka-logo.jpg

Vissza a hírekhez