Művészetek Völgye: Mesterhármas kezdés a Magyar Jazz Szövetség Udvarában (2024.07.19.)
Szöveg: Hegedüs Zsuzsanna, fotók: Dr. Peller György.
Művész Völgyben jártam
Jazzudvart találtam
Mesterhármast láttam
Jó ebben a világban!
Az idei évtől önálló udvara van a Völgyben a Magyar Jazz Szövetségnek! (A korábbi Muflon Jazz Udvar helyén.)
A hely programja a magyar jazz teljes spektrumát igyekszik igényes módon felölelni, lehetőséget biztosít az alapfokú jazzoktatási intézményekben tanulók bemutatkozására, valamint a jazzhez kapcsolódó előadások is szerepelnek a 10 napos programon.
Szép számú hallgatóság előtt nyitja meg az esi hármas koncertsorozatot Oláh Krisztián Quartet-je.
Oláh Krisztián - billentyű
Oláh Kálmán Jr. - szopránszaxofon
Gyányi Marcell - bőgő
Serei Dániel - dob
Krisztián kompozíciói kortárs mesterművek, a témák megnyugtatóan szépek és teltek, felfelé ívelő szólókat hallhatunk, amik magukkal ragadó impressziók is egyben. Oláh Krisztián természetesen zongoristaként is virtuóz ezen az estén. Bartóki elemekkel gazdagított téma elővezetéseit és szólóit a közönség ovációval fogadja!
Oláh Kálmán Jr. szopránszaxofonon érzékenyen közelít a témák kibontásához, majd álomszép -mondjuk így- repülős szólókat mutat be, igényes out-okkal, pontos hangfogással.
Serei Dániel és Gyányi Marcell óramű pontossággal simulnak össze, kettejük egyik csúcspontja a „Peaceful” című kompozíció. Ez a darab duójuk valami hihetetlenül lágy és meseszerű bevezetőjével kezdődik.
Gyányi Marcell beugróként van jelen, mégis úgy áramlanak az improvizációi, mintha állandó tagja lenne a quatetnek!
Serei Dániel dobszólójára az utolsó számig várni kellett, de mint tudjuk: a végén csattan az ostor, beindul a jazzmozdony. Zenészeinket szűnni nem akaró tapssal búcsúztatjuk.
A szünet után, a második koncertre teltházas lesz a Jazzudvar! A Soso Quartet következik.
Soso Lakatos Sándor - altszaxofon
Pataj György - billentyű
Oláh Péter - bőgő
Pecek Lakatos András - dob
A klasszikus jazz alapok, standardek, swing, bebop jönnek. A nagyok nyomába (többek között Coltrane, Parker, Shorter), azok különleges atmoszférájába repítik zenészeink a hallgatóságot, azok megnyugtatóan ismerős hangzásvilágára támaszkodó, remekmívű repertoárt felvonultató szakaszába lép a nyitóest. Minden szólót hangos örömmel fogad a szakértő közönség.
Érzésre a beszélgetős kompozícióké a szerep, igazi jazz csemegéket vonultatnak fel.
Soso bámulatosan fújja hangszerét, eggyé válik azzal, így mintha nem is a szabad ég alatt lennénk, hanem egy füstös New York-i jazzklubban élveznénk a zenét. Az egész quartet gyönyörűen hozza a jazz gyökereit!
Oláh Péter stabil és fényes walking bass-jei, Pecek Lakatos András óramű pontosságú up tempo swing-es dobolása, Pataj György gördülékeny és villámcikázó bebop zongoraszólói, mind-mind bámulatos élményekkel gazdagítják esténket. Felejthetetlen hangulatú rész ez, hiszen csak tanulhatunk jazz őseink hagyatékából.
Hangulati elemeik között a bravúros négyezéseket emelem ki! Nagy örömünkre zenészeink brillíroznak, alig akarjuk őket elengedni.
Ismét nagyobb szünet vár ránk, a távolabbi színpadokon dübörög a zene, majd lassan megérkeznek az est utolsó fellépői - a Halper Quintet érkezik az Udvarba.
Halper László - gitár
Kollmann Gábor – alt- és szopránszaxofon
Bér Zsolt - trombita
Kosztyu Zsolt - basszusgitár
Sramkó János - dob
Izgalmas vállalás éjfélkor indítani, de lássuk be ez a fajta jazz-rock nem matiné műsor. Erős témák hangzanak fel, kiváló fúvós arrange-okkal.
A gitár wah-wah bűvöletében ideális társak a szólókörök, Kollmann Gábor és Bér Zsolt egymást „kergetik” és húzzák egyre fentebb, tapintható a stenk, még a hallgatóság körében is.
Halper László energikus szólói egyre nagyobb közönséget hívnak be az udvarba.
Gazdag fúvós felrakásokat, igényes bővüléseket hallunk, funky groove-okra táncolhat a nagyérdemű. Túl a bravúros gitáreffekteken, valami elképesztően sokrétű gitárjáték születik.
Még a lassabb kompozíciók is tartogatnak meglepetéseket, zenei történetmesélőink lírai hangulata mögött ott a szilaj, rockos áramlat. Szépen gördülnek elő az afrikai vonulatok, igazi fesztivál hangulatba kerülünk. Az időközben teltházra bővült Udvar közönsége lelkes tapsviharral jutalmazza a gazdag improvizációkat! A végére egy kiváló bluest és egy erőteljes dobszólót is kapunk még!
Játékosság és virtuozitás, érzelemgazdagság és életöröm hallatszik át a szerzeményeken.
Magas tudatszintű zenét hallhattunk.
Kérem tisztelettel, ilyen az éjféli ébresztő!
