Lemezek a hatvanas-hetvenes évekből - 39. rész: Kenny Burrell – Midnight Blue
Ez a sorozat kéthetente mutat be egy-egy albumot az 1960-70-es évekből. Ismert, vagy akkor még névtelen - népszerű, vagy alig elfogadott - híres, vagy kevésbé sztárolt muzsikusok alkotásairól olvashatnak. Harminckilencedik rész: Kenny Burrell - Midnight Blue.
A harminckilencedik részben az 1963-ban megjelent Midnight Blue című lemez kerül sorra, amelyet az amerikai Blue Note Records gondozott.
Az album (eddig) összesen 121 (!) változatban látott napvilágot: a vinyl után az audió kazetta először 1985-ben, a CD formátum (Japánban) 1986-ban.
A közreműködő muzsikusok:
Kenny Burrell - gitár,
Stanley Turrentine - tenorszaxofon (A1-2, B1, B3),
Major Holley - bőgő,
Bill English - dob,
Ray Barretto - konga.
Az elhangzó darabok címei és időtartama:
A oldal:
1. Chitlins con Carne (5:30)
2. Mule ((6:56)
3. Soul Lament (2:43)
4. Midnight Blue (4:02)
B oldal:
1. Wavy Gravy (5:47)
2. Gee, Baby, Ain’t I Good to You (4:25)
3. Saturday Night Blues (6:16)
A felvétel négy hónappal a megjelenése előtt készült egyetlen napon (január 8-án) - Kenny Burrell akkor 32 éves volt, a quintet tagjai közül már csak ő van közöttünk.
A hét darab (és a későbbi CD-n található két bonus track) közül nyolc K. Burrell kompozíciója, egy esetben (“Mule”) M. Holley társszerző; a “Gee, Baby, Ain’t I Good to You” Andy Razaf és Don Redman alkotása.
Az azóta kiadott több, mint száz verzió önmagáért beszél: a Midnight Blue a gitáros (minden bizonnyal) legismertebb és legsikeresebb lemeze.
Kenny Burrell idén júliusban töltötte be a 93. életévét. Eddigi utolsó felvételét kilenc esztendővel ezelőtt rögzítették: Unlimited 1. (Live at Catalina’s) a címe (HighNote Records) és a Los Angeles Jazz Orchestra kíséri.
