Kikkel beszéltem? – 104. rész: Jack DeJohnette (face to face - 2002. május 19. Ferihegy)
Keddenként jelentkező sorozatomban azokról a külföldi jazz muzsikusról mesélek megtörtént eseteket, amelyek hozzám kapcsolódnak!
Hűha, ezt meg kifelejtettem!
MR: Jack, tegnapelőtt túljutottunk a döntőn a Márványteremben, tegnap lezajlott a gálaest a Budapest Kongresszusi Központban, most pedig beszállásra várva itt állunk Ferihegyen. Mik a benyomásaid a Budapesten töltött négy napról?
JDJ: Először is nagyon jól éreztem magam! Szeretném megköszönni neked és Gabriellának, hogy meghívtatok tiszteletbeli elnöknek a dob tehetségkutatóra.
Nagy energiákat véltem felfedezni a dobosokban, akik nagy lelkesedéssel játszottak. Szinte valamennyi doboson érződött, hogy jó tanárok jól készítették fel erre a versenyre őket. Persze voltak köztük olyanok is, akik már magasabb szintre jutottak. Nagyon magas szintű volt a kreativitásuk. Jó megérzéseik és szép elképzeléseik voltak.
És másnap a gálán kellemes meglepetésben volt részem, mikor a zsűritagokból összeállított zenekar játszott. Különösen Borbély Mihály játéka tetszett. De tetszett a kompozíció, amit Ráduly Mihály írt. Borbély Mihály játéka mély hatással volt rám. A hangzásával, a lelkével, az ötleteivel, ahogy a skálákat használta. Összegezve úgy tudnám jellemezni: fantasztikus „sound”-ja van valamennyi hangszerén, az alt- és szopránszaxofonon, és tárogatón egyaránt. Szeretnék visszajönni hozzátok és játszani vele.
És Rádulyról csak azt tudom mondani, szeretném őt látni sokkal több zenét játszani.
És nagyon jó volt játszani pénteken éjszaka a kis klubban Szakcsival, Róbert fiával és a családja többi tagjával. Fantasztikus jam session volt. Remélem, egyszer velük is csinálhatok valamit. Talán szó lehet egy lemezfelvételről is a Szakcsi Famíliával. (Elintéztem…)
És ha jövőre ismét meghívtok, szívesen adnék „workshop”-ot fiatal magyar jazzmuzsikusoknak.
Egyébként tegnap a koncert előtt Kaszás Feri, aki nem egyszerűen a sofőröm volt, hanem a jó értelemben vett „guide”-om, körbe vitt a városon. Nagyon tetszett a budai vár és az egész panoráma. Mondhatom, gyönyörű hely Budapest! Számomra az itt töltött idő csodálatos lehetőség volt arra, hogy megszeressem a magyar embereket. Komolyan mondom, hogy vissza fogok vágyódni ide. Annyira megszerettem ezt a helyet, hogy most úgy érzem, mintha Budapesten lenne a második otthonom. Lelkileg mélyen érintett a kedvességetek, a felém áradó szeretetek.
MR: Nagyon köszönjük és visszavárunk!
JDJ: My pleasure and thank you.
