Kikkel beszéltem? – 105. rész: Kenny Garrett (face to face - 2013. október 22. BJC)
Keddenként jelentkező sorozatomban azokról a külföldi jazz muzsikusról mesélek megtörtént eseteket, amelyek hozzám kapcsolódnak!
Már nem emlékszem rá pontosan, talán 2013 május vége felé felhívott akkori egyik fotóriporterünk Sánta István Csaba, hogy hosszabb külföldi útra indul.
Ezt már megszoktam tőle az elmúlt években. Mindig küldött képriportokat a világ különböző pontjairól (New York, London, Hong Kong…).
De 2013 tavaszán-nyárán annyi minden történt velem (Orszáczky Jackie Basszusgitár Tehetségkutató a BJC-ben, I. Ihaj Fuhun Etno Jazz Tehetségkutató Zsámbékon, 42. Debreceni Jazz Napok…), hogy teljesen kiment a fejemből…
Aztán Csaba 2013. október 22-én telefonált: „Maloschik Úr! Ebben a pillanatban érkeztem Budapestre. Látom a JazzMa.hu Koncertek rovatában, hogy ma este fellép a Kenny Garrett Quintet a BJC-ben. El tudná intézni, hogy bejussak fotózni?”. Csodák csodája, el tudtam…
De a beálló próba és a koncert között tudtam Kenny Garrett-tel néhány szót váltani. Nagyon örült nekem (ezek szerint még emlékezett rám…).
Kérdeztem, hogy csak nem a legújabb lemeze, a „Pushing the World Away” bemutató körútján vannak itt? Ezen a bőgős Corcoran Holt és a dobos McClenty Hunter jót nevetett. A zongorista Vernell Brown rám se nézett, nagyon neheztel rám, hogy előző évben Pécsett nem fizettem ki a minibárból általa kiivott piákat…
Kenny csak bólogatott, majd rosszalólag megkérdezte: „Szeptemberben jelent meg az új CD-m, és a JazzMa.hu még mindig nem írt róla kritikát!” Erre visszakérdeztem: „Ezt honnan tudod?”. Mondta, hogy a menedzsere azonnal jelzi neki, ha bárhol a világon írnak a legújabb CD-jéről. Mondtam neki, nincs kapcsolatom a Mack Avenue-val, így nem küldtek példányt a lemezből. Ennyiben maradtunk.
Azt még elmesélném, hogy a totál teltházas Budapest Jazz Clubban Garrett-ék ezúttal is a megszokottnál jóval több időt töltöttek a színpadon, a közönség nagy örömére.
Alább Sánta István Csaba fotói:
