Oláh Kálmán Jr. interjú
A MOMkult Színházterme november 25-én ismét olyan energiákkal telt meg, amelyek ritkán tapasztalhatók koncerttermi környezetben. A balkáni rézfúvós zene ikonja, Boban Marković és világhírű zenekara az MVM Classic&Club koncertsorozat meghívására tért vissza Budapestre, hogy a közönségnek egyetlen este alatt felidézze mindazt, amiért a balkáni örömzene egész kontinenseket hódít meg. Ezúttal különleges vendégként a Junior Prima díjas jazz-szaxofonművész, Oláh Kálmán Jr. csatlakozott hozzájuk, új árnyalatokkal gazdagítva az amúgy is sodró hangzásvilágot - őt kérdeztük tapasztalatairól, élményeiről.

Jazz-zenészként mennyire volt könnyű kapcsolódni Bobanék muzsikájához?
Úgy érzem, hogy nagyon jól, és természetesen kapcsolódott a zenénk, aminek nagyon örülök. Természetesen nem a népzenei vonalon erősítettem a produkciót, hanem a saját erősségeimet, a jazzt, az improvizációt adtam hozzá pluszként. A közönség nagyon szerette, többen megemlítették, hogy milyen jól esett nekik ez az új színfolt a zenében.
Mennyit tudtatok előtte próbálni, hogyan zajlott az egyeztetés a műsorról?
Koncert előtti nap találkoztunk először, illetve aznap, közvetlenül az előadás előtt.
Több számban közreműködtél a zenekarral, illetve szólóban is megmutattad magad. Hogyan készültél ezekre a részekre?
Hangfelvételek alapján választottunk olyan számokat, amikbe illett az improvizáció, illetve az én zenei stílusom.


Fotó: Felvégi Andrea
Részlet a koncertből: https://www.youtube.com/watch?v=UDH8kd2T2XY
Mennyire szívesen teszel ilyen “kirándulásokat” a műfajodon kívülre?
Mindig örömmel és kíváncsian várom az ilyen alkalmakat. Szerintem egy zenésznek fontos feladata, hogy univerzális, de mégis eredeti legyen. Én is erre törekszem. Amikor kiválasztottuk a közös dalokat, a fő szempont az volt, hogy a zenéhez hozzá tudjon adni az én szaxofon játékom, ne pedig elvegyen belőle. Úgy gondolom, hogy ez sikerült, ezért nagyon boldog vagyok.
Van-e olyan művész, akinek a zenekarába hasonló módon szívesen becsatlakoznál egy-egy koncert erejéig?
Természetesen van több ilyen is. Nagyon szeretnék szimfonikus zenekarral együtt dolgozni, hiszen a klasszikus zene és a jazz gyerekkoromtól kezdve nagyon közel áll hozzám. A szopránszaxofont tekintem fő hangszeremnek, amin nagyon szeretek klasszikus zenét is játszani. Branford Marsalis „Romances for Saxophone” című albumát megszámlálhatatlanul sokszor hallgattam, és hallgatom is. Remélem, hogy egyszer én is csinálok hasonló lemezt, akár saját kompozíciókkal.









