A free jazz kiemelkedő alakjai - 72. rész: Wadada Leo Smith
1960. december 12-e (éppen 65 évvel ezelőtt): New York City, A&R Stúdió: az Ornette Coleman Double Quartet felveszi a FREE JAZZ - A COLLECTIVE IMPROVISATION című lemezét. Mérföldkő a szabadon rögtönzött zene évtizedekre visszatekintő történelmében. A minden hónap második hétfőjén megjelenő sorozat részei a free jazz legjelentősebb képviselőit mutatják be. Hetvenkettedik rész: Wadada Leo Smith.

Az amerikai trombitás, zeneszerző Ishmael Wadada Leo Smith 1941. december 18-án született - vagyis néhány nap múlva lesz 84 éves.
Eleinte dobolt és kürtön játszott, R&B zenekarok tagja volt - később tért át későbbi (fő) hangszerére.
A hatvanas évek második felében belépett az AACM-be (Egyesület a Kreatív Zenészek Fejlődéséért) - 1970 környékén a társulás néhány tagjával szerepelt együtt, mint például: Leroy Jenkins (hegedű), Anthony Braxton (fafúvós hangszerek), vagy Henry Threadgill (szaxofon, fuvola) - lemezeket is készítettek.
Első önálló albuma 1972-ben jelent meg Creative Music - 1 (Six Solo Improvisations) (Kabell Records) címmel a saját kiadójánál; WLS dobokon, ütőhangszereken, kürtön is játszik - a trombita mellett.
A hetvenes években Smith ismertebb zenésztársai voltak: Derek Bailey (gitár), Anthony Davis és Muhal Richard Abrams (zongora), Oliver Lake és Roscoe Mitchell (fafúvós hangszerek), Dave Holland (bőgő), Steve McCall (dob, ütőhangszerek) - mások mellett.

1978-ban látott napvilágot a The Mass on the World (Moers Music) című lemez, amely hat WLS kompozíciót tartalmaz.
Közreműködnek: Dwight Andrews - fafúvós hangszerek és Bobby Naughton - vibrafon, ütőhangszerek.

Nem sokkal később jelent meg első albuma az ECM kiadónál: Divine Love (1979) a címe - három Smith szerzeménnyel.
Az előző lemeznél említetteken kívül Lester Bowie és Kenny Wheeler (trombita), valamint Charlie Haden (bőgő) egy-egy számban hallható még.
A nyolcvanas években folytatta a koncertezést és a lemezek felvételét - közülük csak kettő:

1989-ben jelent meg (de a felvétel 1983-ban készült) a Procession of the Great Ancestry (Nessa) című album, amely stúdiófelvétel - újabb zenésztársakkal, köztük a bőgős Joe Fonda és a dobos, ütős Kahil El’Zabar közreműködésével.

1983: megjelenik a Rastafari (Sackville) című lemez Bill Smith (szopránszaxofon, szopraninoszaxofon, altklarinét), David Prentice (hegedű), David Lee (bőgő, cselló) és Larry Potter (vibrafon) közreműködésével.
A következő évtizedekben - ha lehetséges - még több alkotása jelent meg - egy-egy példa:
A második ECM-lemeze Kulture Jazz címmel 1993-ban látott napvilágot, amely szólófelvétel - minden hangszeren Smith játszik.
Egy újabb jelentős társulás a Golden Quartet (Tzadik, 2000) - a lemez címe is ez - öt WLS kompozícióval.
Közreműködnek: Anthony Davis - zongora, Malachi Favors – bőgő, és Jack DeJohnette - dob.

Számtalan duófelvétele közül az egyik: Burning Meditation (NoBusiness Records, 2018) - a zenésztárs a dobos, ütős Sabu Toyozumi.
Az eddig nem említett ismertebb muzsikustársak voltak: John Zorn (altszaxofon), Mark Ribot, Henry Kaiser és Bill Frisell (gitár), Gerald Cleaver, Günter Baby Sommer, Don Moye, Ed Blackwell, Louis Moholo-Moholo, Andrew Cyrille és Pándi Balázs (dob), Vijay Iyer (zongora), George Lewis (harsona), Joe Morris (bőgő) - és a felsorolás nem lehet teljes.
WLS közel hetven (!) éve aktív muzsikus, több alkotása és közreműködése Lemezpolcunkon megtalálható, néhány felvétele a FREE JAZZ ALBUMS című sorozatunkban - a legutóbbi a múlt héten (Angel Falls - duó a zongorista Sylvie Courvoisier-vel).

Ez az írás csak “pillanatfelvételeket” villantott fel - egy rendkívül gazdag pályafutás kiragadott állomásait. Bízunk a minél hosszabb folytatásban!
Végül egykori munkatársunk, Sánta Csaba nagyszerű fotója:










